Egy koronavírus teszt elvégzése során alkalmanként 10 gramm műanyag kerül a szemétbe, vagyis ennyi, nagyon lassan lebomló vegyi anyaggal terheljük meg minden egyes alkalommal a természetet.
Egy brit számítás szerint, ha az Egyesült Királyság teljes felnőtt lakosságát, illetve az ország összes középiskolását heti kétszer tesztelnék, akkor azzal hetente több mint 1000 tonna hulladékot termelnének. Csakhogy érzékelhető legyen a brutális mennyiség: egy hónap alatt ez a műanyag szemét egy olimpiai versenyekre méretezett úszómedencét töltene meg.
Angliában tömegek vettek részt még a pandémia előtt egy nagy visszahangot kiváltó kampányban, amely „műanyagmentessé” kívánta tenni a világot. Ám a Corona-vírus tombolásának idején komoly dilemmával szembesültek: teszteljenek, lehetőleg gyakran és ezzel további műanyag szeméttel árasszák el a környezetüket, vagy ne teszteljenek, akkor viszont a járvány veszélyének teszik ki embertársaikat.
A válasz persze egyértelmű, hiszen az akkut veszély, azaz a pandémia elleni küzdelem az elsődleges kötelesség. Maga a tesztelés egyszerűen elengedhetetlen ahhoz, hogy ellenőrzés alatt lehessen tartani a vírus terjedését, és majd egyszer biztonsággal vissza lehessen térni korábbi, normális életünkhöz.
Mindehhez azonban még nagyon sok műanyagot kell felhasználni.
Szükség van a műanyagra akkor, amikor vakcinát fejlesztenek ki, gyártanak, csomagolnak, szállítanak, nem beszélve az összes egyszer használatos orvosi eszközről, fecskendőkről, egyebekről, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hatékonyan fel tudják venni a küzdelmet a kór ellen.
A műanyag ismét megmutatta, milyen sokoldalúan felhasználható anyag.
Persze nem ez jut az emberek eszébe, amikor az utcán olyan szeméthalmokat kerülgetnek, melyek egyszer használatos maszkokból, sebészeti kesztyűkből, apró kézfertőtlenítő flakonokból és antiszeptikus törlőkendőkből állnak. Pedig manapság ez ugyanolyan gyakori látvány közterületeken, mint néhány évvel ezelőtt a cigarettacsikkek voltak.
A harmadik hullámot követő feloldás, a szigorú szabályok enyhülése ugyan számos területen hoz változást, de az egyéni védekezési módok közül a maszkviselés vélhetőleg sokáig velünk marad majd. Ezért nem mindegy, milyen maszkot választunk.
Az egyszer használatos eldobható maszk közel tízszer jobban károsítja környezetünket, mint az újrahasznosítható pamut verzió.
A legtöbb esetben nem lenne szükség arra, hogy a britek egy-egy vásárlás, ügyintézés alkalmával egyszer használatos egészségügyi maszkot húzzanak, hiszen megtenné helyette a rendszeresen fertőtlenített textil maszk is. De elsősorban a kényelmi szempontokat figyelembe véve, mégis az eldobhatót választják.
Egy legutóbb elvégzett felmérés szerint az Egyesült Királyságban napi 53 millió műtéti maszk kerül a szemétbe.
A környezetért aggódó szakemberek szerint az úgynevezett „megfontolt kényelem” megközelítés lenne célszerű, vagyis a kényelmi és a környezetvédelmi szempontokat egyszerre kellene érvényesíteni.
Remek példa a „megfontolt kényelemre” a Shrewsbury Cup program, amelynek értelmében az angliai városok kávézói mind ugyanazt az újrahasznosítható poharat használják.
(Az említett példa egyébként jó néhány budapesti szórakozóhelyen is elterjedt gyakorlat manapság.)
A vendégek letéti díjat fizetnek a többször is használható műanyag pohárért, amelyet aztán az este végén vissza lehet váltani. Ezután elmossák, fertőtlenítik, majd újra felhasználják a poharakat. Igen, lehet, hogy kicsit több erőfeszítést igényel, mint az egyszer használatos poharat a szemetesbe dobni, de a környezet számára ez a gyakorlat komoly előnyökkel járhat.
Közben reményt keltő változások tapasztalható nagy világcégeknél is. Az Amazon folyamatosan csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét. De biztató tendencia az is, hogy egyre több biológiailag lebomló műanyag kerül a piacra. Jelenleg a műanyagok kevesebb, mint 10 százalékát hasznosítják újra világszerte, ezen a területen is van min javítani. Ahol pedig lehetséges, ott fontolóra kell venni a műanyagokat helyettesítő anyagok használatát.
A mostani világjárvány ismét felhívta a figyelmet a műanyag használatának jelentős környezeti kockázataira, végső soron arra, amit már a pandémia előtt is kénytelenek voltunk megtapasztalni, hogy a vizeink mikro műanyag részecskékkel szennyezettek.
A világjárvány arra is lehetőséget teremt, hogy átgondoljuk a műanyagok eddigi használatát, és ne úgy folytassuk tovább az életünket, ahogy azt a járvány előtt abbahagytuk – zárja a The Guardian számára írt gondolatait Dr. Christian Dunn a walesi Bangor Egyetem professzora.
