Az UNICEF Innocenti kutatóintézet idei jelentése szerint miközben a világ legtehetősebb országai – mint Finnország, Izland, Hollandia vagy Norvégia –, kiemelkedően jó és egészséges környezetet biztosítanak a határaikon belül élő kiskorúak számára, olyan mértékben járulnak hozzá a globális környezetszennyezéshez, ami a világ összes gyerekének jelenét és jövőjét veszélyezteti.

A Covid-járvány ismét felhívta a figyelmet a műanyag hulladékok jelentős környezeti kockázataira. A vírushelyzetben használt és jelentős mennyiségű műanyagot is tartalmazó vizsgálati eszközök és orvosi maszkok az egyik legnagyobb környezetszennyezővé léptek elő. Az ellentmondás, úgy tűnik feloldhatatlan.

2021-ben is elindul a Műanyagmentes július kezdeményezés. Hiába próbálja egyre több szervezet, alapítvány felhívni a figyelmet a környezetszennyezés és a műanyagszennyezés káros hatásaira, még mindig nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az emberek végre megértsék: csak ez az egy bolygónk van, és ezt nem szabad elpusztítunk.

A Csendes-óceán déli részén fekvő Henderson-sziget és az Ausztráliához tartozó Kókusz-szigetek két, egymástól egészen távol fekvő szigetcsoport, ezért is figyelemfelkeltő az a kutatás, mely azt állapította meg, hogy az említett szigetek partjain felhalmozódott műanyag szemét csaknem 2,5 Celsius fokkal növelte meg a térség maximális hőmérsékletét. Mindez komoly, elsősorban negatív következményekkel jár a helyi ökoszisztémára.

Komoly veszély fenyegeti a világ édesvízi halállományát egy most megjelent tanulmány szerint. A globális populációk akár egyharmada is a kihalás szélére juthat.

Évente 7 millió ember hal meg olyan betegségben világszerte, amely a légszennyezettséggel áll összefüggésben, az ENSZ tájékoztatása szerint. Ez azt jelenti, hogy óránként 800-an, percenként nagyjából 13-an vesztik életüket az emberiség környezetkárosító tevékenységének köszönhetően.

Csaknem 38 millió darab műanyagszemetet mosott partra a víz egy kis lakatlan, eldugott csendes-óceáni korallzátonyszigeten. Itt  a legnagyobb sűrűségű az embertől származó hulladék az egész világon tengerkutatók szerint. A szemét 99,8 százaléka műanyag.

Világszerte ismertek a műanyag hulladékok okozta környezetvédelmi problémák, az aprózódásuk nyomán azonban egy mindezidáig alig vizsgált, nem szabályozott, globális veszély jelent meg: a mikroműanyagok. Az élelmiszerláncba bekerült és az emberi szervezetben is kimutatható anyagok vizsgálata lehet az első, a kérdés kezeléséhez vezető legfontosabb lépés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarországon a régióban elsőként hamarosan megmérik vizeink mikroműanyag-szennyezését - derült ki a Laboratorium.hu tudósításából...

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mindössze egy-két hetes ünnepi túlevés felelős az elhízásért, és hogy pár hetes diéta képes orvosolni a bajt. Pedig nem így van...

A hollandok olyan „szmog-porszívót” terveztek, mely megtisztítja a nagyvárosok levegőjét, a szmogból pedig ékszerek készülnek. Az első prototípust 2015-ben telepítik Rotterdam egyik parkjában, majd a teszt üzemmód után kiküldik Pekingbe, hogy elkezdje megtisztítani a város levegőjét a szmogtól.

Újabb kutatás bizonyítja, hogy a sokak által ismert rizikófaktorok: a munkával járó stressz, rendszertelen étkezés, vagy mozgáshiány mellett a munkakör jellege önmagában is károsíthatja egészségünket. Mely szakmákban dolgozók a leginkább veszélyeztetettek?

A nagyvárosi élet a számtalan előnye mellett hátrányokkal is jár, például egészségügyi szempontból. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint a városok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60, valamint az energiafelhasználás és a hulladéktermelés 75 százalékáért. A környezetszennyezés pedig az ott élő embereknek is árt