Mit vizsgáltak?
A termékeket fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szempontok alapján rangsorolták. A pontozásnál azt vették figyelembe, hogy a csomagoláson és a tojásokon feltüntetett információk megfelelnek-e az előírásoknak, valamint előfordul-e olyan név vagy kép a csomagoláson, amely a ténylegestől eltérő (állatvédelmi szempontból jobb) tartásmódra utal, vagyis megtévesztő.
Eredmény
A teszt legfőbb tanulsága, hogy a gyártók és csomagolók megtévesztő képekkel és nevekkel igyekeznek elfelejttetni velünk, hogy a többségében ketreces tartásból származó tojások milyen körülmények között készülnek.
Öt terméknél (Wellness E-vitaminos Farm Tojás, 10 db-os mélyalmos Farm Tojás, 10 db-os Extra Sárga Farm Tojás, Szalmonella ellen kezelt Farm Tojás, 6 db-os Farm Tojás) a név volt megtévesztő. Ezeknél a név könnyen azt a hitet keltheti a fogyasztóban, hogy kifutón élő tyúkok tojásairól van szó, holott a termékek 2 esetben mélyalmos, 3 esetben pedig ketreces tartásból származtak.
Megtévesztő képet szintén öt esetben (Tesco Friss tojás mélyalmos tartásból, 10 db-os Magyar friss tojás, 10 db-os Spar Friss Tojás, 6 db-os Farm Tojás, 10 db-os Friss tojás) találtak, egynél az elnevezés is megtévesztő volt. A zöld mezőt vagy zöld mezőn kapirgáló tyúkot ábrázoló képek minden esetben ketreces tartásból származó termékhez tartoztak. Ez igen ironikus, tekintve, hogy a ketreces tartásban a tyúkok napfényt sem látnak, nemhogy a szabadban kapirgáljanak.
A tesztelt termékek a jogszabályban előírt tájékoztatás tekintetében megfeleltek. Mindössze egy-egy esetben fordult elő, hogy a csomagoláson nem szerepelt az amúgy kötelezően feltüntetendő lejárati idő, a tárolásra vonatkozó tanács vagy a tartásmódok betűjelét magyarázó táblázat.
Környezetvédelmi szempontból a termékek csomagolását és származási helyét vették figyelembe. A műanyag dobozos termékek pontot veszítettek, mivel ezek nem minden településen dobhatók a szelektív hulladékgyűjtőbe. Két esetben külföldről származó termékkel is találkoztak a tesztelők.
Részletes eredmény
Legmagasabb pontszámot a Farm Tojás Kft. Biotojása és Omega-3 tojása, valamint a Spar Natur Pur Biotojás érte el. A jó helyezést indokolta, hogy ezek a tojások bio- vagy mélyalmos gazdálkodásból származnak, illetve további hozzáadott értékkel rendelkeznek, pl. omega zsírsavakat tartalmaznak. A csomagolás környezetvédelmi szempontból nem volt kifogásolható. A dobozon feltüntetett információk fogyasztóvédelmi szempontból megfeleltek, megtévesztő információt nem tartalmaztak sem a dobozok, sem a tojások.
A tesztben a legrosszabb eredményt a 6 db-os Farm Tojás, a Tescóban vásárolt 10 db-os Friss tojás, valamint a Tesco Friss „A" osztályú tojás érte el. Mindhárom ketreces tartásból, a két utóbbi külföldről (Lengyelország, Szlovákia) származott. A termékek műanyag csomagolásuk miatt is pontot veszítettek. Ráadásul a Tesco Friss „A" osztályú tojás nagyon kicsi volt, és bár a tömegét feltüntette a gyártó, annak betűjelét nem.
A teszt eredményei és az összefoglaló elemzés a http://www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1566 oldalon található.
Mit jelent a pecsét a tojáson?
„Egyforma, mint két tojás" - tartja a mondás. De a tojások csak látszólag egyformák. Van, amelyiket olyan tyúk tojt, amelynek egész életében csupán egy A4-es lapnyi hely jut, egészen az olyan szárnyasokig, akik természetes körülmények között élnek.
A csomagolás és a tojás jelölését a 74/2003 (VII. 1) FVM rendelet valamint a 557/2007/EK rendelet szabályozza. A tojáson lévő számok sok mindent elárulnak. Lássuk, mit is!
Az első számjegy az alkalmazott állattartási technológia kódja
- 0 - biotojás, ökológiai tartásból;
- 1 - szabadtartás, kifutós tartási rendszerből;
- 2 - alternatív vagy mélyalmos tartási mód;
- 3 - ketreces tartásmód.
Utána következik a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében „HU".
Ezután az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a megye vagy a főváros kódja:
01 - Baranya
02 - Bács-Kiskun
03 - Békés
04 - Borsod-Abaúj-Zemplén
05 - Csongrád
06 - Fejér
07 - Győr-Moson-Sopron
08 - Hajdú-Bihar
09 - Heves
10 - Komárom-Esztergom
11 - Nógrád
12 - Pest
13 - Somogy
14 - Szabolcs-Szatmár-Bereg
15 - Jász-Nagykun-Szolnok
16 - Tolna
17 - Vas
18 - Veszprém
19 - Zala
20 - Budapest
Ezt követi az állategészségügyi kerület sorszáma, a tojótyúk jelölése „T", az állattartó telep kétjegyű sorszáma, és a legvégén általában perjellel elválasztva az istálló száma.
Vásárlás előtt érdemes kinyitni a dobozt, és megnézni a tojás kódját is, ugyanis hiába derül ki a dobozról, hogy Magyarországon csomagolták, a tojás még származhat külföldről.
A piacon történő értékesítéskor legfeljebb 50 db tojótyúkig a termelőnek nem kell jelölnie a tojást, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a termelő gazdaságának nevét és címét. Ilyen módon hetente legfeljebb 360 db tojást szabad értékesíteni, ennél nagyobb mennyiség esetén a tojást jelölni kell. Ebben az esetben legfeljebb emberismereti képességünkre hagyatkozhatunk, ha ki akarjuk deríteni, hogy a kofa milyen tartásmódból származó tojást árul.
