Nálunk a munkaadók számos területen relatív munkaerőhiánnyal küzdenek, ami versenyre készteti a cégeket. Magyarország érezhetően egy jövedelemreform előtt áll, a bérek a piacképes szakmákban versenyeznek egymással. A munkavállalók számára a béren kívüli juttatások a mérleg nyelvét jelenthetik egy döntési helyzetben. Noha az egészségmegőrzést célzó juttatásokra számos lehetőség kínálkozik, a tartósan jó egészségi állapot elősegítése és a munkavállaló teljesítménye közötti kapcsolat még csak egy szűk vállalati réteg számára egyértelmű. A dolgozók egészsége jellemzően kizárólag foglalkozás-egészségügyi szempontból kerül előtérbe, a tréningek pedig kifejezetten a munkavégzéshez szükséges speciális ismeretek elsajátításában játszanak szerepet.
A munkáltatók jelentős része nem veszi figyelembe, hogy a munkavállalók sport jellegű támogatása a fizikai és a mentális egészségmegőrzést egyaránt szavatolja, ez pedig növeli a produktivitást és a hatékonyságot. Tény, hogy minden egészségfejlesztés terén felhasznált euró majd 5 eurónyi megtérülést is hozhat, ami egy befektetés esetében jelentős hozamnak tekinthető. Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal szerint évente 146 millió munkanap veszik el a betegségek és munkabalesetek okozta hiányzás miatt, ez összesítve 15 000 egészséges ember pályakezdéstől nyugállományig terjedő teljes munkaidejét teszi ki, ami vállalkozásokra vetítve hatalmas méretű veszteséget és fölösleges kiadást indukál.
Ezzel szembesülve és a megfelelő konzekvenciákat levonva az elmúlt években világszerte jelentős mértékben nőtt azon cégek száma, amelyek konkrét programokat indítottak a munkavállalóik egészségének megőrzése érdekében, 2008 és 2014 között 34%-ról, 56%-ra emelkedett az egészségtudatos vállalkozások száma. A lakosság sportolási szokásait vizsgálva elmondható, hogy noha Magyarországon tapasztalható némi előrelépés, még mindig az EU-s átlag alatt vagyunk. A 2009-es Eurobarometer felmérés adatai szerint a magyar lakosság csupán 5%-a végzett rendszeres, heti 5 alkalommal sporttevékenységet, de a valamilyen rendszerességgel testmozgást végzők aránya is alacsony volt, 18%. Ezzel szemben a 2014-es Eurobarometer kutatás adatai alapján 15%-ra növekedett a heti 5 alkalommal sportolók mértéke, és 23%-ra a valamilyen rendszerességgel mozgók aránya, ez azonban továbbra is jelentősen elmarad az EU-s átlag 33%-tól. A Legfittebb Munkahely Felmérés éppen a munkahelyi egészségmegőrzés fontosságára kívánja felhívni a figyelmet és minél szélesebb körben való elterjesztésére törekszik. A szervezők amellett, hogy feltérképezik egy cég fittségi állapotát, iránymutatást is nyújtanak a vállalkozásoknak, hogy a jövőben még tovább növelhessék hatékonyságukat, és fitten tartsák munkavállalóikat.
Az idei versenyre még szeptember 14-éig lehet jelentkezni a Legfittebb Munkahely honlapján: http://legfittebbmunkahely.hu/
