Ságvári Bence szociológus szerint míg a 80’as években elsősorban a házibulik élték aranykorukat, addig a 90’es években a diszkó, az ezredforduló után az elektro-kultúra indult virágzásnak. A hazai sztárok egyaránt nosztalgiával tekintenek vissza saját kamaszkorukra, és ha idejük engedi, a mai napig szeretnek mulatni.
80’ - a házibulik aranykora
„A nyolcvanas évek során a házibulik óriási népszerűségnek örvendtek. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az akkori hatalom nem tudta kontrollálni ezeket az informális összejöveteleket, másrészt sokkal kevesebb nyilvános szórakozóhely volt, mint ma” – mondta a szociológus. Mobiltelefon és internet hiányában ezek a bulik általában szájról-szájra terjedtek, de léteztek ennél bizarrabb csatornák is.
Ebben az évtizedben az analóg eszközök már szélesebb körben elterjedtek, és a háztartások döntő többségében volt tévé-rádió; nem véletlen, hogy a videoklip mint műfaj is ekkor kezdte meg világkörüli hódító útjukat - mondta el Ságvári. A technika és tartalomszolgáltatás ezen találkozásának következményeként megjelentek a videodiszkók, amik mai szemmel a partiélet dinoszauruszai közé tartoznak. „Ma már nehéz elképzelni, hogy egy TV köré csoportosuljon a buli magva, de ez nagyon menőnek számított annak idején. Nem mellesleg segített abban, hogy mindenki megtalálja a hozzá leginkább illő műfajt, ami kardinális kérdés volt. Én például popper voltam, ami azt jelenti, hogy konzekvensen edzőcipőt, répanadrágot és pamut pólót hordtam” – emlékezett vissza Geszti saját élményeire.
90’ – diszkó-vadnyugat
A szociológus szerint a magyarok a rendszerváltás előtt szinte kultikus módon rajongtak a nyugati országokból származó dolgokért, majd a tömegkultúra korlátainak megdőlésével minden hőn áhított termék elérhetővé vált a hazaiak számára is. A szórakozóhelyek szabadon nyílhattak, a diszkók száma gombamód megszaporodott, és az induló kereskedelmi rádióknak köszönhetően pedig popzene szólt mindenhonnan. Ez a hullám nem csak Budapestre, hanem az egész országra kiterjedt. „Fiatal kamaszként főleg a szegedi sulidiszkókat, később pedig a szórakozóhelyeket látogattuk. Ekkor még intenzíven versenytáncoltam, emiatt csak havonta 1-2 hétvégén mehettem el mulatni, de ilyenkor alap volt, hogy valamelyik diszkó táncparkettjét koptatjuk a buliszerkónkban: magassarkúban, farmerban és valami csinos pólóban. Bevallom, a legnagyobbakat, Dr. Alban Sing Hallelujah című számára tomboltunk! ” – számolt be Ördög Nóra saját élményeiről. A műsorvezető megjegyezte, hogy legtöbbször a mai napig gyerekkori barátnőivel szokott mulatni járni, elsősorban Szegeden, vagy külföldön.
A 90’es években a kábeltévék tömeges megjelenése óriási technikai és kulturális áttörésnek számított; ennek köszönhető, hogy az MTV is rengeteg fiatal számára elérhetővé vált, ablakot nyitva a világra. „Míg korábban csak pár, egymástól többé-kevésbé jól elkülöníthető zenei irányzat határozta meg az emberek nagy részének ízlését, addig az MTV és a lemezboltok megjelenésével ez a korszak lezárult. Rengeteg apró szubkultúra alakult ki az egyre szélesedő zenei spektrum mentén, és a videoklipekből azt is megtanulhattuk, melyik irányzathoz milyen ruha illik.”-emlékeztetett a szociológus.
2000’ - partiláz
Az elektro térhódítása a 2000-es években teljesedett ki leginkább, az elektronikus alapok szinte minden műfajban megjelentek, legyen szó R’n’B-ről, hip-hop-ról vagy popról. Az új irányzatok új bulizási szokásokat teremtettek: „A környezet megváltozásának egyik következménye, hogy a mai tizenévesek között a elsősorban a virtuális közösségek szerepének növekedésével párhuzamosan megfigyelhető egy individualizálódási folyamat is. Elég, ha egy elektro bulira gondolunk: itt szinte mindenki „magányosan” partizik, ritkán alakulnak csak ki párok, ugyanakkor a közösségi média és a fotók és videók segítségével rengetegen osztják meg élményeiket a neten” – tette hozzá Ságvári.
SP 17 éves koráig a hazai gördeszkás-rapper barátaival funolt, majd levetette a bőgatyát, és farmerre váltott: „Kamaszként sokat lógtam a Hősökkel, a Kezdet Phiaival, szinte csak magyar rappet hallgattam. Gyakorlatilag ezeknek az éveknek köszönhető a Fluor Tomival kötött barátság is. Aztán elkezdtem új irányokban is gondolkodni, és egyre közelebb került hozzám az R’n’B és a pop.” – jegyezte meg nevetve a fiatal sztár, majd hozzátette: nagyon szeret bulizni, és ha ideje engedi, olyan helyekre megy, ahol elektropop, vagy valamilyen chilles gépzene szól a hangfalakból. „Fluorral soha nem járunk együtt bulizni az előbb említett zenei konfliktus miatt, de fotókat mindig küldünk egymásnak, ha kellőképpen emelkedett a hangulat valamelyikünk háza táján”.
Az elmúlt 30 évben gyökeresen átalakult a tizenévesek bulizás kultúrája. A technikai lehetőségek szélesedése, a zenei műfajok folyamatos bővülése, és az egyre szaporodó szórakozóhelyek az új életstílus alapkövei. Nemzetközi tendencia, hogy a Telekomhoz hasonlóan számos márka a könnyűzenére leginkább fogékony fiatal korosztályt zenéhez kötődő fórumokon szólítja meg. A hazai könnyűzenei élet egyik legnagyobb támogatójaként a Telekom neve 2011-ben is számos program, fesztivál mellett tűnik fel: a vállalat a 15. T-Mobile Kapcsolat koncert megrendezése, a VOLT és Campus fesztivál, valamint a Heineken Balaton Sound támogatása mellett a hazai és külföldi fellépőket és minőségi klubzenéket kínáló Electronic Beats programnak is új lendületet ad.
