Legyél a cinkosa!
Mi a helyes megoldás? Ha partnerré válunk ebben a folyamatban.
Nyilván egy bizonyos kor alatt fel sem merül a kérdés, plusz az oldalak maguk is állítanak korlátokat ebben, általában 12-14 évben meghatározva az alsó korhatárt. Ez persze szintén kijátszható, ugyanis az 'azonosítás' mindössze annyi, a hogy a gyerek beír egy születési évet és egy nevet. Igaz, a rendszer időről időre különböző módszerekkel próbálja ellenőrizni, hogy az illető valóban létezik-e, és ha valakit ’elkapnak’ egy kamuprofillal, akkor már papírokkal kell bizonyítania a személyazonosságát. Ám a retorzió mindössze annyi, hogy ha ez nem sikerült, akkor törlik őt.
Ám ha bizalmi kapcsolatban vagyunk gyerekünkkel, feltehetőleg fog nekünk szólni, mire készül. De akár meg is előzhetjük ebben, és jelezhetjük felé, hogy ha ilyesmiben gondolkodik, nyitottak vagyunk ennek átbeszélésére. Ha ez megtörténik, tegyünk fel neki kérdéseket: miért akar regisztrálni, mit vár tőle, melyik ismerőse tag már, miket hallott az oldalról. Meglehet, hogy a kérdésekre adott feleletek rámutatnak bizonyos hiányosságokra: mellőzöttnek, elhanyagoltnak érzi magát, de az is lehet, hogy csak a megfelelési kényszer viszi oda, ahova a barátai is tartoznak.
Veszélyforrások
Ha nem látjuk különösebb veszélyét a közösségnek, engedjük meg neki a csatlakozást, de tartsuk folyamatos kontroll alatt. Ez nem azt jelenti, hogy illegálisan belépünk a fiókjába, még csak azt sem, hogy állandóan lessük, mit posztolt. Sokkal inkább arról kell szóljon, hogy érdeklődünk, milyen hatások érik ott. Így azonnal ki tudunk reagálni, ha azt érezzük, valamilyen veszély leselkedik rá. Ezekre már a regisztrációkor is fel kell hívni a figyelmüket! Mondjuk el, hogy az internet mennyi bántalmazás forrása. Mondjuk el, hogy nem csak a pofon számít annak, hogy létezik virtuális bántalmazás is, és annak milyen formái vannak.
- Cyberullying - sajnos nem csak az iskolákban létezik a megszégyenítés, de az online térben is. Ilyenkor addig terrorizálnak, sértegetnek valakit, amíg az ki nem borul. Súlyosabb esetben ez öngyilkossághoz is vezet.
- Az ilyen platformok remek terepei a pedofiloknak is. Sokszor kortársnak adják ki magukat, máskor kedves, idős mentornak és a legügyesebb trükkökkel csalnak ki fotókat a gyerekekről. Nem ritkán a való életben is találkoznak velük és abúzálják őket.
- A duplikált kamuprofil is borzasztó perceket okozhat, vagyis amikor az ő fotójukkal létrehoznak egy másik profilt és a nevükben vállalhatatlan tartalmakat osztanak meg.
- A különböző üzleti csalásoknak is sokszor alanyai a kisebbek, főleg azok, akiknek van ifjúsági bankszámlájuk. Ezért (is) fontos figyelmeztetni őket, hogy ne legyen az összes általuk használt felületen ugyanaz az a jelszavuk, és hogy magát a jelszót gyakran változtassák.
- Mondjuk el, hogy amikor kipróbálnak egy ’milyen leszek 70 évesen, mi lesz szakmám’ típusú játékot, rengeteg infót adnak magukról.
- Fontos, hogy soha ne jelöljenek vissza idegeneket és azonnal szóljanak, ha a legcsekélyebb furcsaságot is érzik valaki kérésében.
- Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy ne töltsenek fel magukról olyan fotókat, ami túl sokat mutat belőlük, de olyanokat se, amiből leszűrhető a család anyagi helyzete.
- Magyarázzuk el, hogyan működnek az influenszerek, hogy miért nem kell feltétlenül mindenben követniük őket.
Egy mozi is segíthet
Készült erről egy nagyon jó film is, a Keresés, ami arról szól, hogyan próbálja megtalálni egy apa az eltűnt lányát. Végül a virtuális térben akad a nyomára … Érdemes ezt a filmet együtt megnéznie a családnak, mert biztosan segít abban, hogy a gyerekek megértsék aggodalmainkat és óvatosabbá tegyük őket az online térben.
Fejlődnünk kell!
Ugyanakkor az is lényeges, hogy tartsuk mi is a lépést az online világgal, mert egy csomó olyan felület van, amit ők profin használnak, mi pedig nem is hallottunk róla. Egy kiskamasz szinte azt se tudja, mi az a Facebook, ők azt nem elhagyták, mint a huszonévesek, hanem fel se regisztráltak rá. Ezek a platformok ráadásul gyorsan változnak, mert a célcsoportjuk az állandó újdonságra, frissítésre vágyik. A fiatalok egyszerre kb. 4-5 felületen vannak jelen, figyelik az aktuális kihívásokat, az új trendeket, zenéket, szeretik kipróbálni az új funkciókat az alkalmazásokban. Mire ezek a felnőttekhez eljutnak, ők már egy másikon vannak …
De ha figyelünk rájuk, érdeklődünk arról, mi foglalkoztatja őket, máris partnernek éreznek minket és beszámolnak arról, ami velük történik, így pedig időben észre tudjuk venni, ha veszélybe kerülnek.
És még egy: mutassunk példát! Ha a gyerekeink azt látják, hogy a fentieknek teljesen ellentmondóan kezeljük saját közösségi csatornáinkat, ne várjuk el tőlük, hogy betartsák a szabályainkat.
