Elsősorban természetfilmek készültek ilyen technikával, hiszen nincs lenyűgözőbb látvány, mint a Mount Everest csúcsa, egy vulkánból kiömlő lávafolyam, vagy a mély-tengerek élővilága. Az utóbbi időben egész estés filmeket is átdolgoztak IMAX technológiára.
2002. november 1-én hatalmas sikerrel debütált az amerikai IMAX mozikban a Csillagok Háborújának második része, a Klónok támadása. Ron Howard, az Apollo 13 rendezőjének beleegyezésével elkészült a film IMAX változata is és a közeljövőben további “nagy” filmek kerülnek még átdolgozásra.
Mi is az az IMAX mozi?
Hangos sikolyok, a filmvászonra tapadó szemek, elbűvölt “hú”-k és “nahát”-ok. Ez az IMAX mozi közönsége. De mi is az az IMAX technológia? Hatalmas vetítőfelület, utolérhetetlenül tiszta és éles képek, speciálisan tervezett, hat csatornás hangrendszer. Az IMAX vetítő tízszer nagyobb filmet használ, mint a megszokott 35 mm-es és háromszor akkorát, mint a szabvány 70 mm-es. Ebben a moziban nincsenek jobb, vagy rosszabb helyek, itt a nézőtér minden pontján maximális az élvezet. Mindezek eredményeképp a mozilátogató olyan érzéki csalódásokat él át, mintha például ő is zuhanna a főhőssel együtt, vagy mintha ő is a száguldó autó utasa lenne.
Egy kis történelem
Az IMAX technológia gyökerei a ’67-es montreáli EXPO-hoz nyúlnak vissza, ahol a fő attrakció a több filmvászonra egyszerre vetített filmek voltak. Kanadai filmesek és vállalkozók egy kis csoportja, - akik maguk is készítettek néhány ilyen népszerű filmet – elhatározta, hogy olyan új rendszert tervez, amely a kényelmetlen többvetítős rendszer helyett egyetlen, nagyon erős vetítőt használ. Az első állandó IMAX vetítő rendszert 1971-ben Torontóban építették fel. Amerika meghódítása után, - a mozik körülbelül 60 százaléka itt található – Nyugat Európában is megjelentek az IMAX mozik. Varsóban és Krakkóban egy éve láthatók az IMAX filmek. Budapest után 2003-ban Moszkvában is megnyílik az első ilyen mozi.
