A világméretű kompetenciakutatás amellett, hogy az oktatás területén elvárt kormányzati intézkedések irányát hivatott megrajzolni, azt is megmutatja, mennyire életrevalóak a magyarok. A részletes összehasonlító eredményeket tanulmány formájában kora ősszel publikálja az OECD megbízásából a Kanadai Statisztikai Hivatal.

A Kanadai Statisztikai Hivatal feldolgozása alatt állnak annak az OECD készség és kompetenciakutatásának eredményei, amelyek 11 nemzet lakosságával egyetemben a magyar lakosság kompetenciáit is vizsgálják. Az Adult Literacy and Lifeskills Survey (ALL- felmérés) nem a lakosok iskolai végzettsége alapján történt, hanem a 16-65 éves korosztály teljesítményét négy nagy készségterületen mérte. A próza- és dokumentumolvasási-, számolási készség, valamint problémamegoldó képességének vizsgálata mellett az információs és kommunikációs készséget (ICTL) is felmérték. A nemzetközi összehasonlító tanulmány várhatóan 2010 szeptemberében jelenik meg.

Dr. Köpeczi Bócz Tamás, aki jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője és 2004-2008 közötti felmérés magyar vezetője volt elmondta, hogy bár a pontos eredmények hivatalosan csak 2010 második felében kerülnek publikálásra – hiszen jelenleg is feldolgozás alatt állnak – az előzetes adatok alapján az alapvető tendenciák már most nyilvánvalóvá váltak.

Bár az elmúlt tíz év eredményeit megvizsgálva a felnőtt lakosság olvasási képességei érdemben, világviszonylatban nem változtak, egyértelműen kimutatható, hogy a magyarok például jobban tudnak olvasni az átlagnál. Jelentős javulás Svájc német nyelvű területein figyelhető meg, Magyarországon pedig mind az olvasás, mind a szövegértés területén ugrásszerű volt a pozitív változás 1997 és 2007 között. A magyarok számolási képességei ezzel szemben teljesen átlagosak, nálunk körülbelül azonos a nagyon jól számolók és a nagyon gyengén számolók aránya a felnőttek között. Ilyen szimmetria csak kevés országban figyelhető meg.

A táblázatok, formanyomtatványok, áruházi címkék információ tartalmának megértésében nekünk kellett a legtöbbet fejlődnünk. A 45 év felettiek könnyebben megtéveszthetőek bankokban, áruházakban, hivatalokban, mint a tőlük fiatalabbak. Drasztikus különbség figyelhető meg a 45 év alatti és feletti lakosság körében a brosúrák, táblázatok, dokumentumok megértésében, ugyanakkor nincs érdemi különbség a 16-25 és 25-45 éves korosztály között, ők egyformán jók. Míg ebben a kategóriában 1998-ban csak sereghajtók voltunk, addig mára elértük az Egyesült Államok szintjét, igaz náluk inkább enyhe visszafejlődés figyelhető meg. Ezen a területen a BENELUX államok és a skandináv térség jóval előttünk jár, ott viszont a lassú, de fokozatos fejlődés tendenciózus.

A kutatás legnagyobb meglepetése az lett, hogy az adatok és eredmények szerint a magyar nők szinte minden kompetenciájukban erősebbek, mint a magyar férfiak. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők jobban olvasnak, jobban számolnak, és ügyesebb problémamegoldók, mint a férfiak. Ezzel szinte az egész világon egyedül vagyunk, hiszen a legtöbb országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik nőtársaikat.

A szakember megítélése szerint az ország lakosságának felkészültsége komoly versenyképességi tényező, éppen ezért a mindenkori kormányzatnak szerepet kell vállalnia annak elősegítésében, fejlesztésében. „Az ország lakosságának készségeivel és kompetenciáival a mindenkori kormányzatnak behatóan kell foglalkoznia, hiszen a lakosság felkészültségi szintje elengedhetetlen a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás, valamint a társadalmi befogadás szempontjából is. A felnőtt lakosság készségeinek fejlesztésével foglalkozni kell, a munkaerőpiac és a társadalom igényeihez jobban igazodó oktatási és képzési rendszerek érdekében pedig a kormányzatnak nagyon tudatos beavatkozásokat kell indítania. El kell érni, hogy legalább az üdülési támogatással egyenértékű legyen a tanulni akarók támogatási lehetősége. Meggyőződésem, hogy a segély helyett nem csak munkát, hanem a tanulás lehetőségét is biztosítani kellene a „leszakadt” térségekben élők, vagy hátrányos társadalmi csoportokhoz tartozók számára. A modern kor embere mérhetetlen szabdságot élvez, hogy ez ne váljon cél nélküli bizonytalansággá, alapvetően segíthet, ha a tanulás életstílussá válik.” - mondta Köpeczi.