Valère Novarina francia szerző-rendező 2009-ben mutatkozott be a debreceni közönségnek a Képzeletbeli operett című, saját darabjából készült előadással, melynek máig emlékezetes momentuma a Mészáros Tibor által alakított Végnélküli Regényíró mulatságos monológja. A kortárs francia színház egyik legkiemelkedőbb alkotója ezúttal személyesen a Kaszás Attila-díjas debreceni színművészt kereste meg új előadásának tervével, amely április 17-én a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) debütál majd. Az Imígyen szóla Louis de Funès egy olyan bravúrprodukció, amelynek elsődleges témája a színház és a színész mibenléte, a színházi alkotás, a színészi átlényegülés természete.
A francia szerző, aki kizárólag saját darabjait rendezi, állandó munkatársait Novarina-színészeknek nevezi, és a most bemutatkozó előadással e szűk alkotói körbe fogadja be Mészáros Tibort, mint az egyetlen magyar Novarina-színészt. A művészetfilozófiai monológ a debreceni művész invenciózus alkotóvágyának köszönhetően valódi színpadi produkcióvá válik.
Mészáros Tibor szerint Novarinanál a színész szócső, aki a szavakat a térben elhelyezve hat a közönségre, de nem is igazán a színész hat, hanem a mondatok, amiket elmond. Ebbe nagyon nehéz a színésznek belaknia magát, nagyon nehéz figurát teremtenie. Szeretem a hasonlatot, amit a rendező gyakran emleget: a légtornászokéhoz hasonlítja ezt a fajta színházi munkát, inkább mutatvány, mint előadás, amiben elképzelhetetlen, hogy ne legyen valaki, aki elkapja az embert, de a szaltókat magának kell megcsinálnia. Bizalommal a társai, a közönség és nem utolsósorban a szöveg felé.
