Egyre gyakrabban hallhatjuk az ismerős „zümmögést” a fejünk felett: ma már nem készül igényes esküvői videó vagy céges imázsfilm drón-felvételek nélkül, de a modern légi eszközöknek hasznát veszi a katasztrófavédelem vagy éppen a rendfenntartók is.
Van merev szárnyú és rotoros, elektromos és üzemanyagos, néhány grammos és akár több tonnás is – szinte mindenhol körül vesznek bennünket a drónok, becslések szerint akár évente 50 százalékkal is nőhet a regisztrált, pilóta nélküli légi járművek száma hazánkban. Jelenleg döntően a hobbiszegmens repteti a legtöbb drónt (90 százalék), a kereskedelmi (9 százalék) és a közszolgálati (1 százalék) szektor ehhez képest egyelőre elmarad.
Szerepük és hasznuk azonban csöppet sem jelentéktelen, különösen a mezőgazdaság, az energia- és az építőipar aknázza ki a technológia nyújtotta lehetőségeket, de egyre több tevékenységbe vonja be a repülő segítőket a tűzoltóság és a mentőszolgálat is.
A COVID-19 elleni harcban is bevetik a drónokat, többek között a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésében.
A hivatalos meghatározás szerint drónnak minősül minden olyan légijármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és önálló vagy távirányítással történő működésre képes.
A modern légi eszközök piacának bővülését az utóbbi években nagyban akadályozta, hogy rendkívül hiányos és bizonytalan volt az üzemeltetésükre vonatkozó törvényi környezet, így az Európai Unió 2019-ben rendeletbe foglalta a kérdést, meghatározva a tagállami szabályozások kereteit. Ezt követte hazánk is, az új drón-törvényt pedig 2021. február 10-től kell alkalmazniuk a hazai drónosoknak.
Az előírásokat nagy valószínűség szerint folyamatosan felül kell majd vizsgálni a technológia fejlődését és rohamos terjedését követve.
Idén már minden olyan drónt kötelező regisztrálni az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghatározott módon, amely az EU irányelvek szerint nem sorolható a játékok közé, vagy meghaladja a 120 grammot, vagy rendelkezik adatrögzítővel, vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter. Bármely kitétel megléte esetén kötelező a bejelentés.
Ezen kívül a törvényes drónozáshoz elengedhetetlen lesz a jövőben a Mydronespace mobilapplikáció használata, lakott terület feletti repüléshez pedig eseti légtér kijelölését is kell igényelni.
Az új előírások teljesítésénk előfeltétele lesz az, hogy a drónok üzembentartói felelősségbiztosítást is kössenek.
Szintén a biztonságos drón-használatot hivatott elősegíteni az a rendelkezés, mely szerint a távpilótáknak a repülési művelet típusához igazodó kötelező oktatást és vizsgát kell teljesíteniük, és az így szerzett kompetencia tanúsítvánnyal igazolhatják majd, hogy felelősen és hozzáértően tudnak részt venni a légi közlekedés e modern formájában.
Látni kell azonban, hogy számos új jelenség és jogi tényállás is kapcsolódik a csak most körvonalazódó drón-szabályokhoz. Megjelent a drónos magánlaksértés, illetve új tényállásként került be a szabálysértési törvénybe a pilóta nélküli légijárművel végzett jogosulatlan tevékenység. A Büntető Törvénykönyv módosítása miatt pedig a tiltott adatszerzés vétsége a jövőben elkövethető lesz pilóta nélküli légijármű használatával is.
"Mi történik akkor, ha például két eszköz összeütközik és vitába keverednek a felek? Mi a helyzet, ha az ingatlanos által közzétett légi felvételeken a szomszéd háza is látható? Hogyan rendezhető békésen, ha egy rendezvényen az egyik résztvevő tesz kárt a drónban?" – sorolja a lehetséges további kérdéseket dr. Szolyka Lilla, a Generali Biztostó szakértője.
