A szaglás elsősorban a kapcsolatteremtés eszköze, de azt csak kevesen tudják, hogy jelző-üzenetközlő rendszerként is működhet. A fejlettebb állati szervezetek gyakorlatilag életképtelenek lennének, ha a test magasabb szervezettségű vegyi kommunikációs rendszerei nem dolgoznának éjjel-nappal az energiaszükségletek és a cselekvési teljesítmények összehangolásán.

Az arabok világosan érzékelik az emberek szándéka és szaga közötti összefüggést. Az arab házasságközvetítő igen körültekintően igyekszik biztosítani a házasságok sikerét. Alkalmanként még arra is kér engedélyt, hogy megszagolhassa a házasulandó leányt, és ha véleménye szerint "nem szaglik jól", inkább eláll a közvetítéstől, nem is annyira esztétikai okokból, mint inkább az ingerültség, elégedetlenség figyelmeztető illata miatt.

 Mai civilizált világunkban, a szagokat gondosan elkendőzik. Színtelen-szagtalan, uniformizált világunkból hiányoznak az illatok. Az élmények, emlékek gyakran illatokhoz kötődnek: gyerekkori nyaralásaink illata, a gyümölcsöskertek, a friss zöldségek, az eső, a napsütötte mezők illata, az otthon, a frissen mosott ruha, az ebédek ínycsiklandó illatai. Az efféle szaglási ingerek javítják hangulatunkat, fokozzák életkedvünket

Akárhogy is nézzük, a kellemetlen szag negatív érzelmi reakciókat vált ki leginkább. Mégis tabutéma, nem illik szóvá tenni, kényes téma. Csaknem minden közösségnek vannak ún. szagos tagjai, akit előbb-utóbb más indokra hivatkozva kivet magából a csapat. ...És lehet, hogy soha nem tudja meg a valós "pitiáner" indokot, és igaztalan kiközösítése gyakran önértékelési zavarokhoz is vezet. Mivel tapasztalásom szerint, az érintett, azaz a kellemetlen szagú ember önmaga szagát nem érzékeli, nem érzi.

 A friss izzadságnak nincs szaga, ám amint megindul a bomlás, elszaporodnak a baktériumok, és kellemetlen szagúvá válik. Ezt több körülmény okozhatja. Jobb, ha feltételezzük, hogy mi is kerülhetünk kellemetlen, nem várt helyzetbe, és élünk a kozmetikai ipar vívmányaival, nem beszélve a mindenkori tisztasággal. 

 Mindenki tudja, hogy hő, valamint fizikai erőkifejtés hatására izzadni kezdünk. Ebben az esetben a test teljes felületén távozik a hő. A hőhatás vagy fizikai terhelés és az izzadás megindulása között bizonyos idő telik el.

Az érzelmi hatások - félelem, ijedtség, izgalom, szorongás, harag - szintén izzadással járnak. Az érzelmek által kiváltott verejtékezés lényegesen különbözik a hő vagy a testi megterhelés hatására bekövetkezett izzadástól. Ilyenkor leginkább a hónalj, a tenyér és a homlok verejtékezik. A verejték mennyisége is más: mintegy ötszörösét izzadjuk ki érzelmi stressz hatására, s a verejték szaga is erősebb. Az érzelmi izzadás az ősi védekezési reakció része. Érzelmi stressz hatására nemcsak a hónaljunk vagy a homlokunk kezd el erőteljesebben izzadni, hanem a tenyerünk és a talpunk is. Másik jellegzetes tulajdonsága a kiszámíthatatlanság. Soha nem tudjuk, hogy mikor kerülünk olyan helyzetbe, s ráadásul fel sem tudunk rá készülni. A hőhatás által kiváltott izzadással szemben a leghidegebb környezetben a váratlan idegesség miatt "kiverhet bennünket a víz". "

Az emocionális izzadás teljesen normális jelenség, életünk velejárója Nem kell kétségbe esni a fokozott izzadás miatt, ugyanis kordában tartható.

Az érzelmi izzadás okozta kellemetlen tüneteket egyrészt izzadás-gátló szerekkel, másrészt természetes alapanyagú ruha viselésével, a ruhák gyakori mosásával lehet enyhíteni."

A kozmetikumok hatóanyagai megakadályozzák a verejték bőrfelszínre jutását, ezért nem túl nagyfokú izzadás esetén elkerülhető a testszag kialakulása.

Az izzadságszag kialakulásának megelőzésére használt készítmények bősége olykor zavart okoz. Kevesen tudják, mi a különbség az izzadás-gátló és dezodor között, pedig különböző módon gátolják meg a verejtékezést.

A dezodor a kellemetlen szaggal száll szembe. Hatóanyaga meggátolja az izzadtságszagért felelős baktériumok szaporodását. Illatanyagai semlegesítik a testszagot. A verejték mennyiségére viszont nem, vagy csak kis mértékben hat.

Ezzel szemben az izzadás-gátló csökkenti a verejtékmirigyek működését, meggátolva ezzel a zavaró nedvesség jelentkezését. A permetező (aeroszol), golyós, adagoló, illetve rudak formájában forgalomba kerülő szerek egyaránt hatékonyak.

Vannak emberek, akiknek bőre érzékeny lehet egyes dezodorok összetevőire, ilyenkor célszerű más készítményt választani.

 Amint nem a nagy meleg vagy komoly fizikai terhelés miatt verejtékezik, illetve a szokottnál intenzívebben izzad, forduljon orvosához, ugyanis a fokozott izzadás számos kórkép tünete lehet.