Ma már a szakemberek egyöntetűen elfogadták azt a tényt, hogy a táplálkozással megbetegíthetjük, de meg is gyógyíthatjuk saját magunkat. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint legyen szó túlsúlyról, 2-es típusú cukorbetegségről, inzulinrezisztenciáról, magasvérnyomásról és egyéb szív-és érrendszeri problémákról, megfelelő étrend betartásával sokat tehetünk egészségünk érdekében. Akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ha nem betegség miatt, hanem fogyás céljából szeretnénk tudatosabban étkezni.
Az internetet böngészve számtalan csodadiétával találjuk szemben magunkat, melyek a hosszú élet mellett az álomalak elérését kínálják. Viszont ezen ajánlások egy része nem csak károsak az egészségre nézve, de mivel egy meghatározott sablont kell követni, ezért sok esetben az ígért eredmény is várat magára. Ekkor sokan dietetikushoz fordulnak, akire már egyre szélesebb körben tekintenek úgy, mint az orvos jobb kezére.
Azonban gyakran felvetődik a kérdés, hogy mégis mi történik a dietetikus rendelőjében, mennyivel ad többet, mint az interneten ajánlott divatdiéták?
Probléma vázolása
Akárcsak az orvosi rendelőben, a szakember első körben a páciens panaszára, problémájára kíváncsi. Kérdéseket tesz fel egészségi állapotáról, meglévő betegségekről, érdeklődik napirendje felől, valamint a családban előforduló betegségekről. Amennyiben rendelkezik a beteg orvosi leletekkel, laboreredményekkel, úgy azokat hozza magával!
Állapotfelmérés
A dietetikai tanácsadás egyik lényeges mozzanata az állapotfelmérés, melynek során az illető testsúlya, testtömeg-indexe (BMI) mellett megnézik a testösszetételt is. Ekkor kiderül, milyen a zsír/izom aránya, valamint a zsigeri zsír (szervek közötti zsír) mennyiségéről is képet kaphat. Ezen adatok nem csak az étrend összeállításához szolgálnak fontos támpontokkal, de kontrollok alkalmával össze lehet hasonlítani a bekövetkezett változásokat is.
Táplálkozási anamnézis felvétele
Ezt követően tér rá a szakember a táplálkozási szokásokra, amely során részletesen kitér minden étkezésre, hogy kiderüljön mit és hányszor, illetve milyen mennyiségben eszik a beteg egy nap. Továbbá külön figyelmet fordít a folyadékfogyasztás mennyiségére és milyenségére is. A táplálkozási szokások felmérése történhet a páciens által előre megírt táplálkozási napló segítségével, vagy ennek hiányában részletes étkezési szokások kikérdezése által. Ezek segítségével a dietetikus képet kaphat az illető szokásairól, ízléséről, az elkövetett táplálkozásbeli hibákról, melyek hátráltatják a gyógyulásban, de természetesen a hibák mellett az étrend pozitívumai is jól láthatóak a táplálkozási anamnézisből.
Célok meghatározása
A szakember figyelembe véve az illető egészségi és fizikai állapotát olyan egyénre szabott célokat határoz meg közösen a pácienssel, melyek amellett, hogy betarthatóak, az illető egészségét szolgálják.
Az étrend összeállítása
Miután meghatározásra kerültek a célok, következik a személyre szabott étrend összeállítása. A páciens egészségi állapotától, nemétől, korától, fizikai aktivitásától függően megállapításra kerül az energia-és tápanyagszükséglete. A dietetikus külön kitér a tiltólistás ételekre, az azokat helyettesítő termékekre. Igény esetén, pedig 1 vagy 2 hetes étrendet is összeállít a dietetikus.
Utánkövetés
Miután a páciens a kellő információk birtokában távozott a rendelőből, úgy megkezdődhet számára az életmódváltás. Ebben nyújthat segítséget egy telefonra letölthető alkalmazás, melyben lehetőség van megtekinteni a szakember által előírt mozgás és táplálkozás tervet, illetve ellenőrizni, hogy a tervhez képest hogyan alakult a valóságban a táplálkozás és a mozgás - mondja Sárga Diána, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa.
Forrás: Életmód Orvosi Központ
