Az 1980-as évektől a tojásfogyasztási szokások jelentősen megváltoztak a nyugati minta hatására, ahol akkoriban a tojást koleszterinszint növelő ételként "bélyegezték" meg.

Kevesen tudják, hogy a tudomány igen sokoldalú felhasználási lehetőségekkel bír a tojást illetően. A gyógyszeripar már régóta több területen alkalmazza a tojásból nyerhető különböző anyagokat, többek között a zsíroldékony gyógyszerek vivőanyagaként, a magzati idegrendszer fejlődését segítendő, a koraszülöttek táplálásában, sőt az Alzheimer-kór kezelésében is.

A tojás magas tápértékű fehérjéjén kívül igen gazdag vitaminokban (a C-vitamin kivételével valamennyi vitamin megtalálható a tojásban), magas biológiai értékű ideális összetételű zsírokban, ill. mindezek mellett egyedülállóan tartalmaz több olyan anyagot, melyek több komoly betegség megelőzésére, ill. időskori involúciós folyamat lassítására alkalmas.

Tekintettel arra, hogy a tojás kalória tartalmához képest ezen fehérje anabolikus (fehérjéket felépítő) hatása igen jelentős, ideális tápanyag sportolók számára, valamint olyan állapotokban, amikor az izom vagy más fehérjék lebomlása fokozott (pl. időskori izomsorvadásokban).

Több tanulmány is bizonyította, hogy az izom fehérje-zsírréteg arány jóval nagyobb a tojást rendszeresen fogyasztókon, mint azoknál, akik nem, vagy alig fogyasztanak tojást (5,6). Ezen utóbbi hatás feltehetően összefügg azzal, hogy a tojás fogyasztása olyan emésztőrendszeri folyamatokat indít el, melyek az inzulin anabolikus hatásának javulását eredményezi.

Továbbá a tojásban található lecitin és a kolin tartalom alapján a tojás mind az egyedfejlődés korai szakaszában, mind időskorban fontos az idegrendszeri funkciók kialakulása ill. megtartása terén is. A tojásban lévő lutain, ill. zeaxantin bizonyítottan jelentős szerepet játszanak mind az időskori érzékszervi működések megőrzésében, mind az érelmeszesedés folyamatának lassításában. Ezek a karotinoid struktúrájú vegyületek elsősorban az időskori hallás- és látásromlás, valamint a fokozott vérrögképződés meggátlásában hatékonyak.

Mindezen érvek ellenére Magyarország csak most kezdi felismerni a tojásban rejlő lehetőségeket. A Baromfi Termék Tanács Tojásszövetsége (Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége) feladatául tűzte ki a lakosság tényszerű tájékoztatását, melynek érdekében felvilágosító kampányt kezdett a tojás világnapjához (október 8.) kapcsolódva.

A Tojásszövetség munkája során arra törekszik, hogy a magyar lakossággal is megismertesse a fejlett országokban már közismert tényeket, változtasson a lakosság szemléletén (cáfolja a koleszterinnel kapcsolatos tévhiteket), bővítse a tojással kapcsolatos ismereteket, és kedvet csináljon a minél szélesebb körű fogyasztáshoz.

További aktualitást ad a kampánynak a Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően bevezetett kötelező tojásjelölés is:ez egy egyjegyű arab számból, egy betűjelzésből, és még egy számsorból áll. Az egyjegyű arab szám a következőket jelzi:

0 biotojást

1 szabadtartásos, kifutós tartási rendszert,

2 különböző istállózott, de nem ketreces tartást

3 ketreces tartási módot.

Nagyon fontos az utána következő betűjelzés, mely a származási országot jelenti. Magyarországon termelt tojás esetében ezt HU betűkkel jelzik. Az utána következő számsor annak az állattartó telepnek azonosítására szolgál, ahol a tojást termelték. Végül következik a tojás csomagoló anyagán is található regisztrációs szám, amely csomagolás helyét jelenti, valamint ugyancsak itt kell feltüntetni a tojás frissességére utaló adatokat. Kötelezően rá kell írni a csomagolóanyagra az eltarthatóság időpontját, nem kötelező, de feltüntetheti a termelő a megtojás dátumát.

A felvilágosító kampány részeként a Tojásszövetség életre hívta hivatalos honlapját, melynek célja, hogy a tojással kapcsolatos mindennemű információ gyűjtőpontja legyen. A honlap címe: www.tojasinfo.hu.

A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt.