Szeptember 26-án várja a jelentkezőket az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája, ahol az állapotfelmérés után terheléses EKG-t, szívultrahangot, vérvizsgálatot végeznek. Amennyiben rizikós eseteket találnak az orvosok, az új generációs szív CT-vel vizsgálják meg a betegeket. Akik elsők között regisztrálnak a Kutatók éjszakája program honlapján, azok a megadott időpontban találkozhatnak kardiológussal.
Az idősebb nők legtöbbször nem is gyanakodnak infarktusra, mert náluk nem tipikusak az infarktus tünetei. Mivel nem jelentkezik erős mellkasi fájdalom, későn is kerülnek kórházba - figyelmeztet Merkely Béla professzor , a klinika igazgatója az egyetem honlapján közzétett tájékoztatóban.
Sok esetben a mellkasi fájdalom kisebb intenzitású, és sok az atípusos, illetve megmagyarázhatatlan tünet. Ezek közé tartozik a mérsékelt gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás, szédülés, akár eszméletveszés is előfordulhat. Sokszor egyáltalán nem jelentkezik a mellkasban fájdalom, nincs légszomj, izzadás. A legtöbbször általános rosszullétet és fáradtságot érez a beteg, ezért nem gyanakszik infarktusra, és későn részesül orvosi ellátásban. A késlekedés azonban végzetes lehet: a szívinfarktus-halálozás óránként 15 százalékkal nő, ha a beteg késve kerül. Tragikus, hogy leggyakrabban csak 3,5 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, de az átlag még rosszabb: 4,5 óra. A szakemberek azt tanácsolják, ha nem szűnik a rosszullét, fél órán belül mindenképpen ki kell hívni mentőt.
Az infarktus kockázata különösen magas azoknál, akiknek magas a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, dohányoznak, cukorbetegek, mozgásszegény életmódot folytatnak, vagy a családban előfordult már infarktus. A kockázat a menopauza után is megnő.
Merkely Béla professzor szerint az EKG atípusos panaszok esetében is kimutatja az infarktust. Nagyon ritkán azonban előfordul, hogy ebből sem derül ki, ilyenkor négyórás kórházi megfigyelés után a vérvizsgálat segít.
Az összes magyar halálozás feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Magyarországon 25 ezer ember kap szívinfarktust évente, ez háromszorosa az uniós átlagnak. Az ellátás hatékonysága szempontjából azonban Európa első harmadába tartozik hazánk, a lakosság szűrésével a magasabb kockázatú betegek megfelelő orvosi kezelése hamarabb megkezdődhet.
