Verik az idősek a fiatalokat nyelvtudásban
A héten ünnepeltük a Nyelvek Európai Napját. Az ebből az alkalomból készített felmérés arra kereste a választ, hogy mennyire jellemző a magyar idősek körében az, hogy idegen nyelvet beszélnek, illetve mennyire érdekli őket a további nyelvtanulás lehetősége.
A kutatás eredménye szerint az 50 feletti magyarok harmada beszél legalább egy idegen nyelvet, 19 százalékuk pedig többet is, ami érdemi javulást mutat a korábbi felmérésekhez képest: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legutóbbi, 2011-es adatai szerint az 55-64 éves magyarok mindössze 20 százaléka kommunikált az anyanyelvétől eltérő nyelven. Meglepő ugyanakkor, hogy a kutatás szerint az 50 és 65 év közöttiek körében alacsonyabb a nyelvtudással rendelkezők aránya (32%), mint a 65 év feletti korosztály esetében (37%). Ráadásul ez az arány valamivel magasabb még a 18-64 éves lakosság idegennyelv-tudásának az Eurostat által mért 36,7 százalékos átlagánál is.
A legtöbben angolul, németül, oroszul és franciául beszélnek a felmérés szerint. Ezeket a nyelveket nagyjából azonos arányban ismerik az 50 felettiek, viszont más nyelvet nem jelöltek meg. A 65 év felettiek körében azonban jelentősen magasabb a német, orosz és francia nyelvet ismerők aránya, mint az 50-64 évesek között. A férfiak és a nők ugyanakkora arányban ismernek legalább egy idegen nyelvet, azonban míg a férfiak jellemzően több külföldi nyelvet ismernek, addig a nők inkább csak egyet.
Főleg a városi nők tanulnának nyelveket
A felmérésben résztvevők harmada tanulna szívesen valamilyen idegen nyelvet, amennyiben a képzés ingyenes lenne. A nők, valamint a megyei jogú városokban élők szignifikánsan magasabb arányban vennének részt egy ingyenes képzésben, míg azok, akik községekben élnek inkább elzárkóznak ettől a lehetőségtől.
Azok, akik nem vennének részt egy ingyenes képzésen sem, jellemzően azzal magyarázták válaszukat, hogy nincs szükségük az extra nyelvtudásra, feleslegesnek érzik azt – a nemleges választ adók negyede ezzel indokolta véleményét. Emellett olyanok is akadtak, akik meg vannak elégedve a jelenlegi tudásukkal (4%), vagy egyszerűen már túl idősnek érzik magukat a nyelvtanuláshoz (4%).
Akik szívesen tanulnának valamilyen idegen nyelvet, azok döntően az angolt választanák (29%), mert hasznosnak, világnyelvnek tartják, amit jól tudnának hasznosítani utazáskor, külföldiekkel való kommunikációkor. A második legnépszerűbb a német (5%), majd ezt követi az olasz (2%), és a válaszadók 1-1 százaléka megjelölte a franciát, az oroszt és a spanyolt is. A megkérdezettek többsége ugyanakkor nem fizetne azért, hogy nyelvet tanuljon; mindössze 8% lenne nyitott a fizetős nyelvtanfolyamra, de még ez is nagyban függ a tanfolyam konkrét árától.
A kivándorlás miatt egyre népszerűbbek a szenior nyelvtanfolyamok
A hazai szenior nyelvoktatásban dolgozó megkérdezett intézmények szerint az időskori nyelvtanulás legjellemzőbb oka a családtagok kivándorlása és külföldi családalapítása. Az unokákkal és az új rokonokkal való kapcsolattartás kulcsa sokszor a nyelvtudás, a Skype-nagyik körében ezért is nagyon népszerűek a nyelvtanfolyamok. Az is jellemző továbbá, hogy a résztvevők 60 százaléka idős fejjel, most vág bele egy új nyelv megtanulásába. A kivándorlás mellett a külföldi utazások megszervezése, a társasági élet és az agyuk „karbantartása” miatt is sok idős ember ül be az iskolapadba nyelvet tanulni.
Az elmúlt évtizedben több nemzetközi kutatás is bizonyította, hogy az időskori nyelvtanulás számos előnnyel jár, aki rendszeresen beszél két nyelven, az fokozza a memóriájának a teljesítményét, ezáltal pedig tréningben tartja az agyát. A torontói York University kutatói szerint az anyanyelvük mellett egy másik nyelvet is beszélők szervezete ellenállóbb az Alzheimer-kórral szemben, mint a csak egy nyelvet ismerőké. Akinek csak egy anyanyelve van, és az iskolában tanult idegennyelv-tudását esti tanfolyamokon próbálja felfrissíteni, az is tesz valamit a memóriája teljesítményének fokozása érdekében. Azt a jelenséget azonban, amely az időskori demencia jelentkezését évekkel kitolja, eddig csak kétnyelvű környezetben felnőtt személyeknél sikerült kimutatni.
