Krízishelyzetet teremtett a koronavírus-járvány mindannyiunknak. Sokan azok közül, akik személyes gondoskodást nyújtanak egy Alzheimer-kórral vagy más demenciával élő szerettüknek, most még nagyobb aggodalommal tekintenek a jövőre. A brit Alzheimer Társaság összegyűjtötte a legfontosabb tennivalókat, melyekkel támogathatjuk demens hozzátartozónk egészségének megőrzését.

Óhatatlanul együtt jár mindennapi életünkkel a stressz. Amikor ez állandósul, az agy és a test egyéb sejtjeinek károsodását eredményező kémiai majd érrendszeri változások következnek be. A stressz csökkentése kedvezően hat a szellemi egészségre, és csökkenti a demencia előfordulásának kockázatát.

A demenciára jellemző komplex mentális állapot eredményezhet agressziót, zaklatott lelkiállapotot, a betegek elkóborolhatnak. A betegséggel járó egyértelmű személyiségváltozások nagy mértékben felelősek lehetnek a betegre és környezetére nehezedő lelki terhekért.

Önmagában nem egy betegség a demencia, hanem olyan tünetegyüttes, aminek hátterében több különböző betegség állhat: leggyakrabban Alzheimer-kór. 65 éven felüliek körében gyakoribb, és habár még nincs gyógymódunk rá, a korai felismerés rengeteget segíthet a demenciával élők állapotának fenntartásában és életminőségük javításában.

Mindenkinek mást jelent a jó életminőség. Van, akinek egy naplemente szépségét, másnak egy ünnepnapot a családdal, istentiszteletet a templomban vagy zsinagógában, egy játszma bridge-et, zenehallgatást, vagy keresztrejtvényfejtést…

Ruth Drew, az amerikai Alzheimer Szövetség igazgatója szerint még soha senki nem nyert meg vitát alzheimeressel szemben. A szakértő sokáig dolgozott egy kórház geriátriai pszichiátriai osztályán, valamint egy Alzheimer-kórral élőknek fenntartott segélyvonal vezetőjeként. Saját személyes élményei is azt erősítik meg, hogy semmi logika vagy racionalitás nem segít ezekben a helyzetekben.

Világszerte súlyos problémát jelent a szellemi képességek kóros mértékű elvesztésével járó demencia. Európában több mint 7 millió, Magyarországon legalább 200.000 ember lehet közvetlenül érintett. Ez a betegségcsoport súlyos terheket ró magára a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma pedig ennek többszöröse! Becslések szerint évtizedünk közepére 150 millió demens beteg él majd a Földön.

Az agyi változásokkal és a szellemi képességek hanyatlásával a viselkedés akár drasztikus megváltozása is jellemző lehet az Alzheimer-kórra és más demenciákra.

Becslések alapján napjainkban 200.000 honfitársunk szenved Alzheimer-kórban vagy valamilyen, különböző súlyosságú demenciában. A betegségben szenvedők gyakran élnek együtt a megbélyegzés és a kirekesztettség érzésével. A sztereotípiák, a nem hiteles és nem megfelelő tájékoztatás ijesztővé tehetik a helyzetet az érintett és családja, valamint a barátai számára. Egyrészről sokan hiszik, hogy nincs mit tenni, másrészről – gyakran figyelmen kívül hagyva a nyilvánvaló tüneteket – a természetes öregedés folyamataként tekintenek a kialakult helyzetre.

Az Amerikai Egyesült Államokban 16 millióan érintettek, akik az Alzheimer-kórban vagy más demenciákban személyes gondoskodást nyújtanak. Habár magyar adatok nem állnak rendelkezésre, gyaníthatóan nálunk is jelentős azok száma, akik a feltételezett mintegy negyedmillió demenciával élő beteg hozzátartozójukat támogatják a mindennapokban. A legtöbb esetben a családtagok igen csekély állami hozzájárulást kapnak az otthonápoláshoz, mindez pedig azt jelenti, hogy a személyes gondoskodást nyújtók sokszoros komoly nehézségekkel néznek szembe.

Megfelelő szájhigiénét kell fenntartanunk szerettünknél, ápoltunknál a fogszuvasodás és a fogágybetegségek elkerülése érdekében. A fogak megfelelő állapota fokozza a magabiztosságot, és szükséges a társas kapcsolatokhoz. A rossz fogazat nehezíti az étkezést, és a beteg kedve elmehet az evéstől.

Miért nyílunk meg könnyebben a kutyáknak, mint embertársainknak? Mert ők olyan cukik és őszinték – vághatjuk rá. Pedig a válasz ennél is egyszerűbb: velük kapcsolatban nem nevelték belénk, hogy óvakodjunk az idegenektől. Épp ezért segítenek ezerféleképp a terápiás kutyák, akár lerajzolják, öltöztetik, fésülik vagy csak átölelik őket.

Igen stresszes és elmagányosító élmény tud lenni a személyes gondoskodás, ha nem lehetünk fizikailag közel demenciával élő családtagunkhoz vagy barátunkhoz. Érdemes azonban észben tartanunk, hogy ebben az esetben is fontos és értékes szereplői lehetünk a beteg életének. A következő tippek segít legyőzni a távolság akadályait.

Alzheimer-kórban és más demenciákban is előfordul, hogy a betegek olyan dolgokat látnak, hallanak, ízlelnek vagy szagolnak, amik a valóságban nincsenek ott. Ezek a hallucinációk időnként ijesztőek lehetnek, míg mások teljesen hétköznapinak hatnak az azt átélőnek.

Egy felnőttnek a fürdés igen személyes cselekedet! A demens beteget kellemetlenül érintheti, hogy ilyesmiben is segítségre szorul. Ugyanakkor a fürdés pihentető, élvezetes tevékenység. Nehéz megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy a beteg önállónak érezze magát, megmaradjon a privát szférája, de mégis tudjunk neki segíteni. Néhány, a fürdésnél jelentkezhető kellemetlenségek elkerülésére szolgáló tanácsot ad a felejtek.hu.

Szerencsére akad egy-két olyan újévi fogadalom is, ami az egészségünkre vonatkozik. Sokan fogadják meg, hogy kevesebb alkoholt isznak, míg mások az edzőterembe veszik az irányt. Fontos tudni, hogy az egészséges változtatások java része a demencia kialakulásának kockázatát is csökkentheti!

Gyakran tapasztalják a gondviselők a veszteség és a gyász érzését a betegséggel járó változások okán. A beteg állapotának hanyatlása miatt gyászolunk, ami nemcsak nekik, de nekünk is veszteséget jelent.

Akár bevallják, akár nem, a legtöbb ember betegen is a saját otthonában szeretne maradni, és ameddig csak lehet, szeretné megtartani a függetlenségét. Amikor azonban a felnőtt gyermekek aggódni kezdenek szüleik épsége miatt, gyakran felmerül a kérdés: bíztassam-e édesanyámat vagy édesapámat, hogy költözzön hozzám?

Gyakori az alvászavar az alzheimeres betegeknél. Sokszor felébredhetnek, és nehezebben alszanak vissza. Ilyenkor járkálhatnak, nyugtalanná válthatnak, kiabálhatnak, és emiatt a gondjukat viselő családtag vagy gondozó sem tud aludni.

Advent a legtöbb embernek a készülődést és a kellemes élményeket , a várakozást jelenti. Azonban, ha valaki Alzheimer-kórral vagy más demenciával élőről gondoskodik, gyakran sok fejtörést okoz a december. Az alábbiakban olyan személyes gondoskodást nyújtók osztják meg tapasztalataikat, akik már több karácsonyi időszakot is ebben az élethelyzetben töltöttek.

Egy nyolcéves gyerekek emlékezeti és gondolkodási teszteken nyújtott teljesítménye összefüggésben van a hetvenéves kori képességekkel a University College of London friss vizsgálati eredményei szerint.  

Segíthet a demencia megelőzésében, ha valaki jó nyelvi képességekkel rendelkezik. A waterlooi egyetem egy frissen közzétett kutatásának eredményei ezt bizonyítják.

Jelentős változásokat hoz a te és szeretteid életében az Alzheimer-kór korai stádiuma (vagy enyhe Alzheimer-kór). Sokan ebben a fázisban még nem tudnak betegségükről, csak súlyosabb stádiumában szembesülnek tényével. Ha nálad korai Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, valószínűleg a legtöbb dolgot még probléma nélkül el tudod végezni, és csupán kis segítségre lehet szükséged.

Képzeljük el a következő helyzetet: meglátogatjuk az édesanyánkat. Felajánljuk neki, hogy főzünk egy kávét, ám amikor a hűtőszekrénybe nyúlunk a tejért, kellemetlen meglepetés fogad - tejesdoboz helyett egy hajkefe akad a kezünkbe. Tudjuk, hogy édesanyánk mindig is adott a rendre, ezért különösen furcsának találjuk a helyzetet. Hirtelen belénk hasít a felismerés, hogy nem ez az első eset. Eszünkbe ötlenek a telefonbeszélgetések, amikor mindent többször megismételt; az időnkénti zavartság; az elfelejtett számlák. Ekkor tűnik fel, hogy édesanyánk visszahúzódóbbá vált. A fájdalmas kérdés már szinte magától adódik: lehet, hogy Alzheimer-kórral él?

Az 53 éves Carolnál három évvel ezelőtt állapították meg a fiatalkori demenciát. Tizenöt éve él férjével, Malcolmmal boldog házasságban. Megmutatjuk, hogyan, mert nem ők az egyedüliek, akik ilyen gondokkal küzdenek!

Nagy-Britanniában egyre több olyan kezdeményezést indítanak útjára, ami a generációk közötti szakadék áthidalására törekszik. Ilyen az a közös éneklés és játék, amelynek keretében idősek otthonába látogatnak el kisbabás szülők és nagyszülők, hogy ott a legkisebbek és legöregebbek egyaránt kellemes élményeket szerezhessenek.

Cukorbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezetünk nem tud megfelelő mennyiségű inzulint termelni, vagy az inzulinfelhasználás nem megfelelő. Az inzulin segítségével a szervezet szabályozza a cukor mennyiségét a szövetekben, beállítja a megfelelő vércukorszintet. A cukor (glükóz) az egyike a szervezet legfontosabb energiaforrásainak, és elengedhetetlen az alapvető életfunkciók működéséhez.

Egy friss kutatás szerint 10 százalékot csökkent azoknak a vérnyomása, akik naponta negyedórán át simogattak kutyát vagy akár csak egy plüssállatot. Az érintéssel ugyanis a test természetes "jóllétet fokozó" hormonjai szabadulnak fel, mint a szerotonin és oxitocin. Emellett a kortizol, a "stresszhormon" szintje is csökken a vérben. A szerotonin olyannyira fontos anyag testünkben, hogy az antidepresszánsok is ennek a hormonnak a hatásait próbálják szimulálni.

Miután Jan Robinson megözvegyült, könyvet írt saját élményeiről, valamint más, partnerüket elveszített özvegyekkel való beszélgetéseinek tanulságairól. Ezzel szeretne segíteni a gyászolókat nehéz élethelyzetükben.

Az öregedés velejárója, hogy a test nehezebben alkalmazkodik a hideghez, és a téli betegségeket is könnyebben elkapjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tehetetlenek lennénk a hűvös időszak kihívásaival szemben. A következő tippek segítenek felkészülni a téli hónapokra.

Anonim nyílt levelet közölt a The Guardian egy, az édesapját az idősek otthonába kísérő lány tollából. "Múlt pénteken volt életem egyik legnehezebb napja. Emlékeztél rá, hogy egy új élethelyzetet fogsz kipróbálni, ezért összepakoltál pár táskát, hogy hasznosnak érezhesd magad. DVD-k keveredtek ételmaradékokkal és ruhákkal, de végül mindent szétválogattunk. Aggódtam, milyennek fogod találni az otthont, ahova ebédidőben érkezünk - ahol mindenki épp eszik vagy etetik, és mindenki idegen. Ám te bátran odaültél az asztalhoz, és beszélgetést kezdeményeztél Elvisről…"

Világszerte az egyik legnépszerűbb kártyajáték a bridzs – számtalan klub létezik, ahol a játékosok kellemesen eltölthetik az időt. Azonban nemcsak a szórakozást segíti elő, hanem az Alzheimer-kórral és más demenciákkal élők számára is előnyös elfoglaltságnak számít.

Úgy tarthat lépést a változásokkal, ha azokra a dolgokra koncentrál, amelyeket képes elvégezni, és továbbra is folytatja azokat a tevékenységeket, amelyek fontosak az Önnek. Eljöhet az idő, amikor kénytelen lesz segítséget elfogadni a családjától, barátaitól. Ha megmondja, mire van szüksége, segíthetik abban, hogy megtarthassa függetlenségét.

Az Alzheimer-kór és a többi demencia-típus jelenleg a társadalom legnagyobb orvosi kihívását jelenti, ezért közös erőfeszítésünkre van szükség ahhoz, hogy sikerrel vegyük a betegség által támasztott nehézségeket – vélik a szakértők. Itt az idő tehát, hogy mi is jobban megismerjük, és eloszlassunk néhány tévhitet.

Nagyon sokat jelentenek a családtagok, a barátok, a szomszédok látogatásai egy demens betegnek. Sokan azonban nem tudják, hogy mire számíthatnak egy ilyen találkozáskor, ezért halogatják a látogatást, vagy éppen el sem mennek. Íme néhány hasznos tipp a készülődőknek.

A sundowning az Alzheimer-kórral és a demencia egyéb típusaival társuló tünet lehet. Ilyenkor a beteg összezavarodik, ideges lesz, agresszívvá, zaklatottá vagy nyugtalanná válik - általában késő délután, vagy kora este. Az alzheimeres, demens betegek nagyjából kétharmadának lehet ilyen jellegű problémája.

Legtöbbször az egész családra kihatással van az Alzheimer-kór diagnózisa, így a gyerekekre és az unokákra is. Elengedhetetlen, hogy a legfiatalabbakkal is beszéljünk arról, mit is jelent az Alzheimer vagy más demencia? Hogyan lehet vele együtt élni, milyen változások várhatók? Az, hogy pontosan mit és milyen formában mondunk, nagyban függ a gyerekek életkorától és attól is, milyen kapcsolatban vannak a beteggel.

A 103 éves John idén nyáron vette feleségül 100 éves szerelmét, Phyllist Angliában. A pár az idősek otthonában találkozott és kapcsolatuk a szabadban töltött idő szeretete körül bontakozott ki.

Aki Alzheimer-kórral vagy demenciával élő szerettéről gondoskodik, tisztában van azzal, hogy a mindennapi ápolás, a hozzátartozó állapotának romlása, valamint a hosszú távú döntések időről időre mind megterhelést jelentenek – teljesen függetlenül attól, hogy valaki mennyire erős vagy teherbíró az élet más területén. Annak érdekében, hogy megfelelően fel tudjuk venni a harcot a stressz ellen, jó ha mielőbb felismerjük az első intő jeleket.

A demencia előrehaladott stádiumaiban az emlékezeti folyamatok egyre változóbb képet mutatnak. A memória kapacitása hetek, napok, sőt órák leforgása alatt is hatalmas ingadozást produkálhat. Ennek egyik legjellemzőbb példája a "napnyugta szindróma" néven ismert jelenség, amikor is a betegek a késő délutáni - kora esti órákban könnyen megzavarodnak. Habár nem tudjuk pontosan, mi is okozza, feltehetőleg a fáradtság, a csökkent látási viszonyok és az ezek nyomán fellépő orientációs nehézségek, valamint a cirkadián ritmus változásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demenciával élők ilyenkor tipikusan "haza" akarnak menni, mivel nem ismerik fel otthonukat.

Igen gyakran fordulnak elő az alvás-ébrenlét ciklusának rendellenességei az Alzheimer-kórban és más demenciákban élőknél. A következő 6 tipp a személyes gondoskodást nyújtóknak ad hasznos javaslatokat a demenciával élők ápolásához.

Az inkontinencia a vizelet- és a széklet tartásának nehézségét jelenti. Idősebb korban, így Alzheimer-kórban és demenciában is gyakran előfordul – kiváltképp a betegség előrehaladott stádiumában okozhat jelentős nehézségeket.

Az egyik legnehezebb, a mindennapi életet érintő döntés a demenciával élő emberekről gondoskodóknak, hogy vajon a diagnózis egyenlő-e azzal, hogy a betegnek fel kell hagynia az autóvezetéssel. Míg az Alzheimer-kór és más demenciák előrehaladottabb stádiumában a kérdésre legtöbbször egyértelmű igen a válasz, addig a korai időszakban nem feltétlenül kell automatikusan megválnia jogosítványától. A legfontosabb, hogy folyamatosan kövessük nyomon a beteg képességeinek alakulását, hiszen már a legkisebb jelek is arra utalhatnak, hogy újra kell értékelnünk a helyzetet.

Becslések alapján napjainkban mintegy 200.000 honfitársunk szenved Alzheimer-kórban vagy valamilyen, különböző súlyosságú demenciában. A betegségben szenvedők gyakran élnek együtt a megbélyegzés és a kirekesztettség érzésével. A sztereotípiák, a nem hiteles és nem megfelelő tájékoztatás ijesztővé tehetik a helyzetet az érintett és családja, valamint a barátai számára. Egyrészről sokan hiszik, hogy nincs mit tenni, másrészről – gyakran figyelmen kívül hagyva a nyilvánvaló tüneteket – a természetes öregedés folyamataként tekintenek a kialakult helyzetre.

Habár hagyományosan a nők azok, akik gyakrabban kerülnek támogatói szerepbe, mikor egy hozzátartozójuk segítségre szorul, ma már egyre több férfi is elvállalja ezt a feladatot. Sokan a feleségükről gondoskodnak, míg mások az édesanyjukat, testvérüket vagy más szerettüket segítik az Alzheimer-kórral vagy más demenciával együtt élve. Mindez azt is jelenti, hogy egyes férfiaknak egészen új, számukra ismeretlen kihívásokkal kell szembenézniük.

Sok olvasói levelet kaptam a demenciával kapcsolatban. Ezek arról tanúskodnak, bizony nagyon keveset tudunk róla. Gyerekek, unokák küzdenek ezzel a gonddal, akik nap mint nap idős hozzátartozóikat áplják. Volt, aki azt is megköszönte, hogy írások jelennek meg nálunk e témában, mert eddig nem is tudta, hogy betegséggel áll szemben, és kiabált szegény anyjával, mert azt hitte, gonoszkodik, szándékosan bántja őt. Itt egy újabb anyag, egy újabb segítség – kifejezetten a nyárra az ápolóknak!

A legtöbb demenciával élő idős ember úgy tudja, hogy betegsége az Alzheimer-kór névre hallgat. Ugyanakkor a szakértők szerint nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy az agyat érintő számos más betegség is károsítja a gondolkodási, emlékezeti és döntési folyamatokat.

Donna Kaye Hill akkor jött rá, hogy nyolcvanéves édesanyja szellemileg hanyatlik, amikor az idős nő arra panaszkodott, hogy nem működik a telefonja. A lánya felhívta a szolgáltatót, akiktől megtudta, anyja három hónapja nem fizeti a telefonszámlákat.