Carli Pirie nagymamája és édesanyja is érintett volt az Alzheimer-kórban. Nagymamája negyvenéves korában mutatta a betegség első jeleit, ezért Carli mindig is úgy látta, különbözik a többi nagyitól - ám azt sokáig nem értette, hogy pontosan miben is más vagy miért? A nagymama életének későbbi szakaszában a nagypapa és más családtagok gondoskodtak róla. Amikor már speciális szakellátást igényelt, egy idősek otthonába költözött, ahol minden vasárnap meglátogatták szerettei.

Nagy kihívást jelenthet az idős szüleinkről való gondoskodás a házasságunknak, különösen akkor, amikor az egyik fél igen szoros kapcsolatban áll a beteggel. Ha valaki már túlzottan is kötődik a szüleihez, akkor felnőtt létére is nehezen látja át a demencia nyomán létrejött helyzet orvosi, pénzügyi, érzelmi és családi vonatkozásait. Ugyanígy rendkívüli próbatételt jelenthet az a szituáció is, amikor konfliktusos a kapcsolat vagy szinte semmilyen kapocs nincs az idős beteg szülő és felnőtt gyermeke között, és a házastársra hárul a "villámhárító" szerepe.

Tiszteletbeli nagykövetévé választotta Őfelsége Szilvia királynét, a svéd uralkodó házastársát Az Alzheimer’s Disease International nemzetközi jótékonysági szervezet. Ezzel a királyné idősekért, betegekért és különösképpen a demenciával élőkért tett személyes erőfeszítéseit ismerték el.

Minden életkorban mást jelent a szükséges napi mozgás. Idősebb korban ez lehet például a könnyebb házimunkák elvégzése, a főzés, a rendszeres séta vagy akár könnyebb tornagyakorlatok. Bátorítsuk idős hozzátartozóinkat arra, hogy ne hagyják abba a napi fizikai aktivitást, hiszen a testmozgás az agy egészségére is kedvezően hat!

Ha idős hozzátartozók, barátok, eset kollégák vannak a környezetünkben, érdemes odafigyelni arra, hogy a bekövetkező változások vajon a normál öregedés jellemzői, esetleg azon túlmutató problémáról van-e szó. Cikkünk a demencia jeleinek felismerésében segít.

Nagy kihívás lehet egy barátság fenntartása a demenciával élőknek. Mégis, egy olyan érzelmileg felkavaró időszakban, mint amikor valaki megtudja magáról, hogy Alzheimer-kórral vagy más demencia típussal kell megtanulnia együtt élni, egy barát támogatása, és a hétköznapok normalitásának érzése mindennél többet jelenthet. Sajnos azonban a valóság az, hogy a demencia diagnózisát követően sok barátság megszakad.

Dr. Andrew E. Budson neurológus a Psychology Today oldalnak írt cikkében egy nemrégiben nála járt betegét idézi fel. Remekül eltársalogtak az időjárásról és a férfi terveiről azzal kapcsolatban, hogy hamarosan golfozni fog. Úgy tűnt, hogy a gondolkodási folyamatai teljesen épek. Ám amikor a golf részleteire terelődött a szó, a doktor számára egyértelmű lett, hogy a férfi szinte semmit nem ért a párbeszédükből.

A demenciával élők otthoni ápolásával kapcsolatos akadályok rengeteg frusztrációt, szorongást és magányt okoznak az érintetteknek. Ezen felül még a kérdésről való nyílt beszédet is lehetetlenné teszik - adta hírül az ír Alzheimer Társaság friss közleménye.

Kampányt indított a kanadai Alzheimer Társaság most januárban, mellyel az Alzheimer-kórral kapcsolatos hozzáállást szeretnék megváltoztatni. Ennek keretében személyes történeteket tesznek közzé olyan hétköznapi emberektől, akik valamilyen módon érintettek az Alzheimer-kórban vagy más demenciában.

Amikor valakiről megállapítják, hogy Alzheimer-kórral vagy más demenciával él, a hosszú távú tervezés részét képezi az adott személy jogi ügyeinek intézése is. Azért, hogy megfelelő támogatást nyújthassanak ügyfeleiknek, a brit Alzheimer Társaság külön tréningeken oktatja az ügyvédeket a betegség jellegzetességeire és kihívásaira. Ezen kívül azt is megtanítják a résztvevőknek, hogy milyen megközelítéssel tudják a leginkább támogatni a demenciában érintetteket és szeretteiket a szükséges jogi lépések meghozatalában. 

Az egyik újonnan közzétett szakirodalmi áttekintés szerint az optimális fizikai aktivitás mennyisége a szellemi teljesítőképesség támogatása szempontjából 52 óra – méghozzá 6 hónapra elosztva. Ez összességében heti két órányi testmozgást jelent, amibe számos típusú aktivitás beletartozik, az aerobiktól kezdve a súlyemelésen keresztül a sétáig. Dr. Richard Isaacson Alzheimer-kór szakértő a Medscape orvosi szakportálnak számolt be a testmozgással kapcsolatos legfrissebb tudományos ajánlásokról.

A WHO adatai szerint napi 9-12 gramm sót eszünk naponta, pedig ennek a fele is bőven elég lenne. A sok só káros hatásáról írt most a felejtek.hu, ahol a demenciáról és az Alzheimer-kórrol közöl mind a hozzátartozóknak, mind az enyhén demens betegeknek fontos, tudományos igényességű, de közérthető írás olvasható. 

Már évek óta ismert tény, hogy a zene segíthet az Alzheimer-kór és a demencia tüneteinek enyhítésében. A BBC pedig most létrehozott egy olyan honlapot, ahol a demenciával élő betegek megtalálhatják az általuk szeretett dalokat. Hosszú távon a terv az, hogy egy olyan oldal jöjjön létre, ahol az emlékek előhívását segítő zenei adatbázist találhat a felhasználó.

A demenciáról és az Alzheimer-kórról közöl tudományos igényességű, de közérthető írásokat a felejtek.hu. A weboldal mind a hozzátartozóknak, mind az enyhén demens betegeknek szolgál fontos információkkal, de a megelőzéshez is hasznos ismereteket nyújthat. Ezúttal a skót Alzheimer Társaság öt olyan tippjét tette közzé, melyekkel a sötét és barátságtalan télben is jól érezzük magunkat a bőrünkben.  

A 65 év feletti magyarok 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet, elsősorban németül, angolul vagy oroszul – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készített felmérésből. Az 50 felettiek körében végzett országos reprezentatív kutatás szerint az egy generációval fiatalabbak körében már alacsonyabb ez az arány, az 50-64 évesek csupán 32 százaléka kommunikál az anyanyelvétől eltérő nyelven. Az időskori nyelvtanulás a családtagok kivándorlása miatt is egyre népszerűbb Magyarországon, az ötven felettiek harmada szívesen tanulna valamilyen idegen nyelvet, bár a legtöbben nem fizetnének érte. Nemcsak a Skype-nagyik lelkesek, hanem azok is, akik karban szeretnék tartani az agyukat, a kutatások szerint ugyanis a több nyelv ismerete évekkel kitolhatja a demencia jelentkezését és ellenállóbbá tesz az Alzheimer-kór ellen is.

Hogyan képesek az előadóművészek és a nagy lexikális tudást igénylő tudósok észben tartani a sok szöveget, neveket, információt? Mi befolyásolja  az idősek agyműködését? Mennyit mozogjunk, tanuljunk és mit fogyasszunk, hogy szellemileg frissek maradjunk?       Szakembertől kaptunk választ a kérdésekre.

Köztudott, hogy a kutyás terápia pozitív hatással bír az idős, akár demenciával élő emberekre. Sok idős embernek a fizikai aktivitása és az életkedve is visszatér ennek segítségével.  Az Olajág Otthonokban immár évek óta tart kutyaterápiás foglalkozásokat a Pata és Mancs Terápiás és Oktatási Egyesület.

Egy aminosav, az arginin hiánya játszhat közre az Alzheimer-kór kialakulásában - erre a következtetésre jutottak egérkísérletek alapján amerikai neurobiológusok, akiknek eredményei távlatilag új terápiás eljárások kidolgozását tehetik lehetővé.

Amerikai kutatók összefüggést találtak az időskori elbutulás (demencia) és egyes gyakran használt, többek között altatóként vagy allergia kezelésére adott gyógyszerek szedése között.

A magas vérnyomás több betegséget is okozhat, de hogy még memóriazavarokat is, arra egy nemrég megjelent tanulmány hívta fel a figyelmet. A tartós magas vérnyomás ugyanis jelentősen károsíthatja az erek falát, ami kihat a gondolkodásra is.

Az Alzheimer-kór mintegy 44 millió embert érint szerte a világon, számuk 2050-re várhatóan megháromszorozódik. A betegség alattomosan támadja az agyat a tünetek megjelenése előtt több mint egy évtizeddel. Ezért is jelentős felfedezés, hogy egy új vérvizsgálat lehetővé teszi a korai felismerést.

A legújabb kutatások szerint elmondható, hogy minél kevésbé vagyunk képesek rágni, annál inkább veszélyeztet bennünket a demencia. A Journal of the American Geriatrics Society című lapban megjelent tanulmány szerint, ha összehasonlítjuk azokat, akik idős korukban is képesek a rágásra azokkal, akik erre nem vagy csak részben képesek, azt az eredményt kapjuk, hogy a rágásban aktív csoportnak jelentősen jobbak a kognitív funkciói. E funkciók alatt leginkább a memóriát, a problémamegoldó és a döntéshozó képességet értjük.

A WHO felismerte a demencia problémájának méretét és összetettségét, szorgalmazza, hogy a demenciát kritikus közegészségügyi fontosságúnak tekintsék a világ országai.

A tudomány már régóta ismeri a rossz szájhigiénia és a különböző egészségi problémák közti összefüggéseket. Fogaink és ínyünk egészségének, épségének egyik alapköve a fogkövek szakszerű eltávolítása, amelyről dr. Benkő Krisztina, az Oxygen Medical fogszakorvosa beszélt. 

Nevét arról az orvosról kapta, aki 1907-ben először írta le a jellegzetes tüneteket. Az egyik leggyakoribb demencia típus. Folyamatos romlást mutató (progresszív jellegű) agyi megbetegedés, mely a mindennapi életvitelt, önellátó képességet nagyban befolyásolja.