Egy demenciával diagnosztizált betegekkel folytatott kísérletben azt találták, hogy a nagyon aktív testedzésre fogott résztvevők gondolkodási készségei nem hogy emelkedtek volna, de inkább még kissé romlottak is. Ez volt az első olyan vizsgálat, mely a testmozgás dózisfüggő hatását mutatta ki az agy egészségére.

Kép: felejtek.hu

Mindez persze azt is jelenti, hogy a túl sok mozgás megárthat. De mennyi is a túl sok?

A szakértő szerint nincs olyan recept, ami egységesen érvényes lenne mindenkire. Ahogy az élet számos más területén, itt is a személyre szabott megoldások a célravezetők. Akiknél jelentős többletsúly áll fenn, olyan testmozgási tervet érdemes követniük, mely a szerveket borító zsírrétegtől szabadítja meg a testet és javítja az anyagcsere folyamatokat. Ahogy a derékkörfogat bővül, úgy lesz például egyre kisebb az agy emlékezeti központja a kutatások szerint. A hasi zsírtól pedig rendszeres aerob jellegű, sőt akár nagy intenzitású, rövid intervallumtréning jellegű testmozgással lehet a leginkább megszabadulni. Azonban ha valaki nem rendelkezik megfelelő izomtömeggel, egy aktív aerob testedzés a célzott izomcsoportok erőedzése nélkül káros is lehet, mivel az izomtömeg csökkenése a rosszabb agyi egészséggel jár együtt.

A tanulság ebből az, hogy annak érdekében, hogy a szakemberek tájékozott döntést tudjanak hozni a megfelelő, személyre szabott testmozgási tervről, az izmok állapotát és a testzsír arányát is ismerniük kell. Mindezeken túl pedig még a nemnek is hatása van: az eddigi kutatások alapján a testzsír csökkentése a nőknél, míg az izomtömeg növelése a férfiaknál vezet a nagy átlag esetében jobb eredményre.

Úgy tűnik, egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy az Alzheimer-kór és a különféle demenciák megelőzése, és az állapotromlás kiküszöbölése érdekében leggyümölcsözőbb megoldásokat a fizikai aktivitás terén is minél jobban feltérképezze a tudomány.

(Forrás: felejtek.hu, Medscape)