Talán soha nem féltettük még úgy idős szüleinket, nagyszüleinket, mint amikor kitört a koronavírus-járvány. Sajnos bármennyire is óvjuk szeretteinket, az időskori betegségek többségétől nem védhetjük meg őket. Ezek közül az egyik legrejtélyesebb az Alzheimer-kór, amely az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. Az Alzheimer-kór világnapján beszéljünk egy kicsit erről a betegségről.

Az EIT Health minden évben több mint 120 olyan csapatot támogat Európa-szerte, amelyek progresszív eredményeket érnek el az egészségügyi innováció területén Európa fejlődő régióiban, többek között Magyarországon is. Öt olyan innovációt mutatunk most be, amelyek az elkövetkező években nagy hatással lehetnek majd az orvostudomány és az egészségügy jövőjére.

Önmagában nem egy betegség a demencia, hanem olyan tünetegyüttes, aminek hátterében több különböző betegség állhat: leggyakrabban Alzheimer-kór. 65 éven felüliek körében gyakoribb, és habár még nincs gyógymódunk rá, a korai felismerés rengeteget segíthet a demenciával élők állapotának fenntartásában és életminőségük javításában.

Világszerte súlyos problémát jelent a szellemi képességek kóros mértékű elvesztésével járó demencia. Európában több mint 7 millió, Magyarországon legalább 200.000 ember lehet közvetlenül érintett. Ez a betegségcsoport súlyos terheket ró magára a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma pedig ennek többszöröse! Becslések szerint évtizedünk közepére 150 millió demens beteg él majd a Földön.

Az agyi változásokkal és a szellemi képességek hanyatlásával a viselkedés akár drasztikus megváltozása is jellemző lehet az Alzheimer-kórra és más demenciákra.

Becslések alapján napjainkban 200.000 honfitársunk szenved Alzheimer-kórban vagy valamilyen, különböző súlyosságú demenciában. A betegségben szenvedők gyakran élnek együtt a megbélyegzés és a kirekesztettség érzésével. A sztereotípiák, a nem hiteles és nem megfelelő tájékoztatás ijesztővé tehetik a helyzetet az érintett és családja, valamint a barátai számára. Egyrészről sokan hiszik, hogy nincs mit tenni, másrészről – gyakran figyelmen kívül hagyva a nyilvánvaló tüneteket – a természetes öregedés folyamataként tekintenek a kialakult helyzetre.

Az Amerikai Egyesült Államokban 16 millióan érintettek, akik az Alzheimer-kórban vagy más demenciákban személyes gondoskodást nyújtanak. Habár magyar adatok nem állnak rendelkezésre, gyaníthatóan nálunk is jelentős azok száma, akik a feltételezett mintegy negyedmillió demenciával élő beteg hozzátartozójukat támogatják a mindennapokban. A legtöbb esetben a családtagok igen csekély állami hozzájárulást kapnak az otthonápoláshoz, mindez pedig azt jelenti, hogy a személyes gondoskodást nyújtók sokszoros komoly nehézségekkel néznek szembe.

Alzheimer-kórban és más demenciákban is előfordul, hogy a betegek olyan dolgokat látnak, hallanak, ízlelnek vagy szagolnak, amik a valóságban nincsenek ott. Ezek a hallucinációk időnként ijesztőek lehetnek, míg mások teljesen hétköznapinak hatnak az azt átélőnek.

Akár bevallják, akár nem, a legtöbb ember betegen is a saját otthonában szeretne maradni, és ameddig csak lehet, szeretné megtartani a függetlenségét. Amikor azonban a felnőtt gyermekek aggódni kezdenek szüleik épsége miatt, gyakran felmerül a kérdés: bíztassam-e édesanyámat vagy édesapámat, hogy költözzön hozzám?

Gyakori az alvászavar az alzheimeres betegeknél. Sokszor felébredhetnek, és nehezebben alszanak vissza. Ilyenkor járkálhatnak, nyugtalanná válthatnak, kiabálhatnak, és emiatt a gondjukat viselő családtag vagy gondozó sem tud aludni.

Advent a legtöbb embernek a készülődést és a kellemes élményeket , a várakozást jelenti. Azonban, ha valaki Alzheimer-kórral vagy más demenciával élőről gondoskodik, gyakran sok fejtörést okoz a december. Az alábbiakban olyan személyes gondoskodást nyújtók osztják meg tapasztalataikat, akik már több karácsonyi időszakot is ebben az élethelyzetben töltöttek.

Jelentős változásokat hoz a te és szeretteid életében az Alzheimer-kór korai stádiuma (vagy enyhe Alzheimer-kór). Sokan ebben a fázisban még nem tudnak betegségükről, csak súlyosabb stádiumában szembesülnek tényével. Ha nálad korai Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, valószínűleg a legtöbb dolgot még probléma nélkül el tudod végezni, és csupán kis segítségre lehet szükséged.

Cukorbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezetünk nem tud megfelelő mennyiségű inzulint termelni, vagy az inzulinfelhasználás nem megfelelő. Az inzulin segítségével a szervezet szabályozza a cukor mennyiségét a szövetekben, beállítja a megfelelő vércukorszintet. A cukor (glükóz) az egyike a szervezet legfontosabb energiaforrásainak, és elengedhetetlen az alapvető életfunkciók működéséhez.

Kevesebb, mint napi 9000 lépés megtételével már sikerrel vesszük fel a harcot az Alzheimer-kór kialakulásával szemben – derül ki egy kutatásból. A JAMA Neurology szaklapban közölt vizsgálatban a testmozgás hatását figyelték meg az idősek idegrendszeri működésére.

Egy friss kutatás szerint 10 százalékot csökkent azoknak a vérnyomása, akik naponta negyedórán át simogattak kutyát vagy akár csak egy plüssállatot. Az érintéssel ugyanis a test természetes "jóllétet fokozó" hormonjai szabadulnak fel, mint a szerotonin és oxitocin. Emellett a kortizol, a "stresszhormon" szintje is csökken a vérben. A szerotonin olyannyira fontos anyag testünkben, hogy az antidepresszánsok is ennek a hormonnak a hatásait próbálják szimulálni.

Miután Jan Robinson megözvegyült, könyvet írt saját élményeiről, valamint más, partnerüket elveszített özvegyekkel való beszélgetéseinek tanulságairól. Ezzel szeretne segíteni a gyászolókat nehéz élethelyzetükben.

Világszerte az egyik legnépszerűbb kártyajáték a bridzs – számtalan klub létezik, ahol a játékosok kellemesen eltölthetik az időt. Azonban nemcsak a szórakozást segíti elő, hanem az Alzheimer-kórral és más demenciákkal élők számára is előnyös elfoglaltságnak számít.

Az Alzheimer-kór és a többi demencia-típus jelenleg a társadalom legnagyobb orvosi kihívását jelenti, ezért közös erőfeszítésünkre van szükség ahhoz, hogy sikerrel vegyük a betegség által támasztott nehézségeket – vélik a szakértők. Itt az idő tehát, hogy mi is jobban megismerjük, és eloszlassunk néhány tévhitet.

A sundowning az Alzheimer-kórral és a demencia egyéb típusaival társuló tünet lehet. Ilyenkor a beteg összezavarodik, ideges lesz, agresszívvá, zaklatottá vagy nyugtalanná válik - általában késő délután, vagy kora este. Az alzheimeres, demens betegek nagyjából kétharmadának lehet ilyen jellegű problémája.

Aki Alzheimer-kórral vagy demenciával élő szerettéről gondoskodik, tisztában van azzal, hogy a mindennapi ápolás, a hozzátartozó állapotának romlása, valamint a hosszú távú döntések időről időre mind megterhelést jelentenek – teljesen függetlenül attól, hogy valaki mennyire erős vagy teherbíró az élet más területén. Annak érdekében, hogy megfelelően fel tudjuk venni a harcot a stressz ellen, jó ha mielőbb felismerjük az első intő jeleket.

Az inkontinencia a vizelet- és a széklet tartásának nehézségét jelenti. Idősebb korban, így Alzheimer-kórban és demenciában is gyakran előfordul – kiváltképp a betegség előrehaladott stádiumában okozhat jelentős nehézségeket.

Az egyik legnehezebb, a mindennapi életet érintő döntés a demenciával élő emberekről gondoskodóknak, hogy vajon a diagnózis egyenlő-e azzal, hogy a betegnek fel kell hagynia az autóvezetéssel. Míg az Alzheimer-kór és más demenciák előrehaladottabb stádiumában a kérdésre legtöbbször egyértelmű igen a válasz, addig a korai időszakban nem feltétlenül kell automatikusan megválnia jogosítványától. A legfontosabb, hogy folyamatosan kövessük nyomon a beteg képességeinek alakulását, hiszen már a legkisebb jelek is arra utalhatnak, hogy újra kell értékelnünk a helyzetet.

Becslések alapján napjainkban mintegy 200.000 honfitársunk szenved Alzheimer-kórban vagy valamilyen, különböző súlyosságú demenciában. A betegségben szenvedők gyakran élnek együtt a megbélyegzés és a kirekesztettség érzésével. A sztereotípiák, a nem hiteles és nem megfelelő tájékoztatás ijesztővé tehetik a helyzetet az érintett és családja, valamint a barátai számára. Egyrészről sokan hiszik, hogy nincs mit tenni, másrészről – gyakran figyelmen kívül hagyva a nyilvánvaló tüneteket – a természetes öregedés folyamataként tekintenek a kialakult helyzetre.

A legtöbb demenciával élő idős ember úgy tudja, hogy betegsége az Alzheimer-kór névre hallgat. Ugyanakkor a szakértők szerint nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy az agyat érintő számos más betegség is károsítja a gondolkodási, emlékezeti és döntési folyamatokat.

Carli Pirie nagymamája és édesanyja is érintett volt az Alzheimer-kórban. Nagymamája negyvenéves korában mutatta a betegség első jeleit, ezért Carli mindig is úgy látta, különbözik a többi nagyitól - ám azt sokáig nem értette, hogy pontosan miben is más vagy miért? A nagymama életének későbbi szakaszában a nagypapa és más családtagok gondoskodtak róla. Amikor már speciális szakellátást igényelt, egy idősek otthonába költözött, ahol minden vasárnap meglátogatták szerettei.

Minden életkorban mást jelent a szükséges napi mozgás. Idősebb korban ez lehet például a könnyebb házimunkák elvégzése, a főzés, a rendszeres séta vagy akár könnyebb tornagyakorlatok. Bátorítsuk idős hozzátartozóinkat arra, hogy ne hagyják abba a napi fizikai aktivitást, hiszen a testmozgás az agy egészségére is kedvezően hat!

Ha idős hozzátartozók, barátok, eset kollégák vannak a környezetünkben, érdemes odafigyelni arra, hogy a bekövetkező változások vajon a normál öregedés jellemzői, esetleg azon túlmutató problémáról van-e szó. Cikkünk a demencia jeleinek felismerésében segít.

Dr. Andrew E. Budson neurológus a Psychology Today oldalnak írt cikkében egy nemrégiben nála járt betegét idézi fel. Remekül eltársalogtak az időjárásról és a férfi terveiről azzal kapcsolatban, hogy hamarosan golfozni fog. Úgy tűnt, hogy a gondolkodási folyamatai teljesen épek. Ám amikor a golf részleteire terelődött a szó, a doktor számára egyértelmű lett, hogy a férfi szinte semmit nem ért a párbeszédükből.

Amikor valakiről megállapítják, hogy Alzheimer-kórral vagy más demenciával él, a hosszú távú tervezés részét képezi az adott személy jogi ügyeinek intézése is. Azért, hogy megfelelő támogatást nyújthassanak ügyfeleiknek, a brit Alzheimer Társaság külön tréningeken oktatja az ügyvédeket a betegség jellegzetességeire és kihívásaira. Ezen kívül azt is megtanítják a résztvevőknek, hogy milyen megközelítéssel tudják a leginkább támogatni a demenciában érintetteket és szeretteiket a szükséges jogi lépések meghozatalában. 

Az egyik újonnan közzétett szakirodalmi áttekintés szerint az optimális fizikai aktivitás mennyisége a szellemi teljesítőképesség támogatása szempontjából 52 óra – méghozzá 6 hónapra elosztva. Ez összességében heti két órányi testmozgást jelent, amibe számos típusú aktivitás beletartozik, az aerobiktól kezdve a súlyemelésen keresztül a sétáig. Dr. Richard Isaacson Alzheimer-kór szakértő a Medscape orvosi szakportálnak számolt be a testmozgással kapcsolatos legfrissebb tudományos ajánlásokról.

Az agysejtek pusztulásával járó visszafordíthatatlan folyamat az Alzheimer-kór. Miatta beszűkül a gondolkodás, és visszafordíthatatlanul romlik az emlékezőképesség. Az Alzheimer-kór nem természetes része az öregedési folyamatnak.

A WHO adatai szerint napi 9-12 gramm sót eszünk naponta, pedig ennek a fele is bőven elég lenne. A sok só káros hatásáról írt most a felejtek.hu, ahol a demenciáról és az Alzheimer-kórrol közöl mind a hozzátartozóknak, mind az enyhén demens betegeknek fontos, tudományos igényességű, de közérthető írás olvasható. 

Már évek óta ismert tény, hogy a zene segíthet az Alzheimer-kór és a demencia tüneteinek enyhítésében. A BBC pedig most létrehozott egy olyan honlapot, ahol a demenciával élő betegek megtalálhatják az általuk szeretett dalokat. Hosszú távon a terv az, hogy egy olyan oldal jöjjön létre, ahol az emlékek előhívását segítő zenei adatbázist találhat a felhasználó.

A demenciáról és az Alzheimer-kórról közöl tudományos igényességű, de közérthető írásokat a felejtek.hu. A weboldal mind a hozzátartozóknak, mind az enyhén demens betegeknek szolgál fontos információkkal, de a megelőzéshez is hasznos ismereteket nyújthat. Ezúttal a skót Alzheimer Társaság öt olyan tippjét tette közzé, melyekkel a sötét és barátságtalan télben is jól érezzük magunkat a bőrünkben.  

Egy aminosav, az arginin hiánya játszhat közre az Alzheimer-kór kialakulásában - erre a következtetésre jutottak egérkísérletek alapján amerikai neurobiológusok, akiknek eredményei távlatilag új terápiás eljárások kidolgozását tehetik lehetővé.

Először sikerült visszafordítani az Alzheimer-kórral összefüggésben lévő memóriaromlás folyamatát amerikai kutatóknak. A nagyon összetett program része volt az étrendváltozás, az agy stimulációja, a testmozgás, az alvás mennyisége, de még az elektromos fogkefe használata is.

Életmódváltással megelőzhető az Alzheimer-kóros esetek egyharmada. A fő kockázati tényező ugyanis a dohányzás, az elhízás és a cukorbetegség mellett a mozgásszegény életmód.

A modern városi életmód és a fejlett higiénia is oka lehet az Alzheimer-kór kialakulásának és a betegség terjedésének a nyugati világban - olvasható egy friss brit tanulmányban.

A WHO felismerte a demencia problémájának méretét és összetettségét, szorgalmazza, hogy a demenciát kritikus közegészségügyi fontosságúnak tekintsék a világ országai.