Ilyenek lehetnek például: a stroke, a Parkinson-kór egy bizonyos formája, valamint egy olyan agyi betegség is, amelyben az érzelemelemeket és a viselkedést szabályozó agyterületek sérülnek.

Dr. Julie Schneider neurológus professzor szerint a gondolkodási funkciók romlása mögött sok tényező állhat, ráadásul a legtöbb betegnél egyszerre áll fenn több, az agyat érintő állapot is. Ezek legtöbbje ugyan vissza nem fordítható, ám lényeges, hogy a családok a megfelelő diagnózis fényében kezdhessék el tervezni a jövőt.

A szakértő hozzátette, hogy az 1980-as 90-es években, mikor ő folytatta tanulmányait, még úgy tudták, hogy a legtöbb demencia az Alzheimer-kór terméke. Manapság azonban a számadatok arra mutatnak, hogy a demens betegek 20-40 százalékánál valamilyen más betegség okozza a szellemi hanyatlást.A statisztikák szerint a nem Alzheimer-kórból származó demenciák 10-10 százalékát teszi ki a vaszkuláris eredetű demencia, a Lewy-testes betegség, illetve a frontotemporális demencia.

Dr. Schneider kiemelte, hogy természetesen továbbra is úgy gondoljuk, hogy az Alzheimer-kórra nagyon fontos odafigyelnünk - azonban a többi demenciatípusra is ugyanúgy jó, ha kellő fény vetül.

Az Alzheimer-kórban fehérjelerakódások és csomók mutathatók ki az agyban. A Lewy-testes demenciát viszont egészen más okozza: a Lewy-testeknek nevezett aggregátumokat először Parkinson-kóros emberek agyában fedezték fel. A két betegség a tünetekben és a betegek előtt álló kihívásokban is eltér egymástól. A Lewy-testes demenciával élők állapota általában rohamosabban hanyatlik, problémáik pedig a mozgás terén, esésekben, járási nehézségekben, valamint alvási problémákban és hallucinációkban jelentkeznek. Ezen tünetek jó része megfelelő kezelésekkel karban tartható.

Kép: felejtek.hu

Nagy kihívás lehet egy barátság fenntartása a demenciával élőknek. Mégis, egy olyan érzelmileg felkavaró időszakban, mint amikor valaki megtudja magáról, hogy Alzheimer-kórral vagy más demencia típussal kell megtanulnia együtt élni, egy barát támogatása, és a hétköznapok normalitásának érzése mindennél többet jelenthet. Sajnos azonban a valóság az, hogy a demencia diagnózisát követően sok barátság megszakad.

A frontotemporális demencia egy másik, eltérő tünetekkel jelentkező betegségcsoport. Sok beteg különösnek mutatkozik, ám elképzelhető, hogy a szellemi hanyatlás kevésbé jelentkezik náluk. Gyakori, hogy a frontotemporális demenciában szenvedő betegek viselkedése társadalmilag kevésbé elfogadható, rossz döntéseket hoznak vagy érzéketlenné válnak mások iránt. Ha a hozzátartozók nem tudják, hogy mitől viselkedik így szerettük, az egészen tragikus félreértésekre adhat okot.

A stroke egy jól megelőzhető, mégis gyakran demenciához vezető állapot. A köznyelvben gyakran szélütésnek nevezett agyi eseményt elszenvedő betegek egyharmadánál alakul ki demencia - épp emiatt kiemelkedően fontos odafigyelnünk agyunk egészségére. Akiknek már volt egy stroke-juk, azok is sokat tehetnek azért, hogy ne forduljon velük elő másodjára is: a vérnyomás kontrollálása és a vérhígító készítmények különösen hatékonyak ezekben az esetekben.

(Forrás: NPR, felejtek.hu)