Úgy tűnik, ráadásul nem csupán a kutyákkal töltött idő hat jótékonyan az egészségre, hanem ugyanennyire áldásos az is, ha valaki macskát, nyulat, teknőst vagy akár ezek plüss figuráját simogatja. A napi kontaktus jelentősen csökkenti nemcsak a vérnyomást, hanem az egyének szorongását is, mellyel kifejezetten ajánlott kiegészítő terápiát jelentenek minden mentális betegségben, köztük az Alzheimer-kórban és más demenciákban is.Az állatok ráadásul az élet más területére is számos kedvező hatással vannak. Egy német kutatásból például az derült ki, hogy akik állatokkal együtt nőnek fel, nemcsak jobb immunrendszerrel rendelkeznek későbbi életükben, hanem sejtjeikben alacsonyabb a stresszre adott gyulladásos immunválaszok szintje is, mint az állatokat mellőző környezetben növekedett személyeké.

Egy idősek otthonában végzett kutatás pedig arra az eredményre jutott, hogy a kiskutyákkal eltöltött időt kifejezetten komoly társas ingernek élték meg az ott élők. Egészen annyira, hogy kevésbé érezték magukat magányosnak egy-egy ilyen alkalom után, mint amikor emberek között voltak ugyanennyi időt. Az állatok ráadásul közvetett módon hatékony antidepresszánsok is. A kutyákkal bizony minden nap kell sétálni, a testmozgás pedig olyannyira jót tesz a mentális egészségnek, hogy rendszeresen végezve az antidepresszánsokkal és bizonyos terápiákkal is képes lehet felvenni a versenyt. A terápiás kutyák alkalmazása mellett mindezeken túl - a tapasztalatok szerint - a fájdalomcsökkentő gyógyszerek dózisát is rendszeresen csökkenteni lehet.

Az agynak már maga az állatok látványa is komoly előnyökkel jár. Egy kifejezetten Alzheimer-kórral élőket vizsgáló kísérletben azok a betegek, akik egy akvárium előtt étkeztek, többet ettek, és kevesebbet ringatták magukat előre-hátra.

Kép: felejtek.hu

A demenciával élők otthoni ápolásával kapcsolatos akadályok rengeteg frusztrációt, szorongást és magányt okoznak az érintetteknek. Ezen felül még a kérdésről való nyílt beszédet is lehetetlenné teszik – adta hírül az ír Alzheimer Társaság friss közleménye.

Szőrös kedvenceink arra is rávesznek bennünket, hogy másokkal kapcsolatba lépjünk. A kutyasétáltatáskor szinte elkerülhetetlen, hogy mások társaságában töltsünk hosszabb-rövidebb időt, ami segít a magányérzet csökkentésén. A tudományos eredmények alátámasztják a társas interakciók fontosságát: csökken a depresszió, és nagyobb az esélyünk a hosszú életre is, ha megfelelő kapcsolatokat ápolunk.

Az állatokkal kialakított kapcsolat abban is a segítségünkre van, hogy a nehéz helyzetekkel megküzdjünk. Kutyánk, cicánk vagy más háziállatunk könnyen ráhangolódik érzéseinkre, hangulatunkra és minden állattartó ismeri azt a kellemes érzést, amit kedvencünkkel való összebújás jelent. Az Amerikai Szívtársaság jelentése szerint a háziállattartás csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, és hozzájárul a hosszabb élethez.

Érdekes módon ráadásul nem csupán szőrös barátaink segítenek megbirkóznunk a depresszióval. Egy kutatásban például öt tücsköt bíztak az idős résztvevők gondjaira. Nyolc héttel később azok, akik a rovarokért feleltek, kevésbé voltak depressziósak, mint a tücsökkel nem foglalkozó társaik.

Nagy elköteleződést jelent a háziállatok tartása, ám akinek belefér életébe  és lehetőségeibe, hatalmas örömöt és jótékony testi-lelki hatásokat hozhat mindennapjaiba a kedvenccel töltött idő.

(Forrás: Wales Online, felejtek.hu)