Lehet, továbbá, hogy a beteg nappal is alszik, ami ronthatja a helyzetet, mert ezáltal éjszaka még kevésbé tud majd elaludni. Extrém esetben fordított napirend alakulhat ki: végigalussza a napot, majd egész éjszaka fent van. Ez délutáni, kora esti nyugtalanságot okozhat.

A szokásos alvási problémák mellett a gyógyszerek is tovább ronthatják a beteg alvási szokásait. Az alapbetegséghez társulhatnak továbbá más betegségek is, amik szintén kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az alvás minőségére. Depressziós lehet, ami szintén alvászavarral társulhat. A nyugtalan láb szindróma – ami éjszaka a legrosszabb – szintén ébren tarthatja. Az alvási apnoe szindróma (éjszakai légzési nehézség), szabálytalan légzés is megzavarhatja a nyugalmát. Ezekkel a panaszokkal forduljunk orvoshoz, mivel enyhíthetők.A kezelés lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres. A készítmények nem jelentenek hosszú távú megoldást, mivel nem javítják az alvásminőséget. Emellett, tartós használat esetén előfordulhat, hogy a beteg könnyebben elesik.

A nem gyógyszeres megoldás lehet a rendszeres mozgás bevezetése (elsősorban a reggeli, délelőtti órákban), valamint az alkohol, koffein és nikotin tartalmú termékek kerülése. Biztosítsuk a hálószoba kellemes hőmérsékletét, és ha szükséges, szerezzünk be éjszakai irányjelző fényeket (arra figyeljünk, hogy a túl sok fény is megnehezíti az alvást).

Éjszakára tegyük el a nappal viselt ruhákat, így a beteg nem érez késztetést arra, hogy felöltözőn. Segíthet továbbá, ha az étkezések, a lefekvés, a felkelés meghatározott időben történnek. Lefekvés előtt adhatunk gyógyteát vagy meleg tejet. Bizonyosodjunk meg arról, hogy szükség esetére van-e kéznél fájdalomcsillapító. Vigyázzunk, hogy a beteg lefekvés előtt más alvást befolyásoló gyógyszert ne vegyen be.

Kép: felejtek.hu

Képzeljük el a következő helyzetet: meglátogatjuk az édesanyánkat. Felajánljuk neki, hogy főzünk egy kávét, ám amikor a hűtőszekrénybe nyúlunk a tejért, kellemetlen meglepetés fogad – tejesdoboz helyett egy hajkefe akad a kezünkbe. Tudjuk, hogy édesanyánk mindig is adott a rendre, ezért különösen furcsának találjuk a helyzetet. Hirtelen belénk hasít a felismerés, hogy nem ez az első eset. Eszünkbe ötlenek a telefonbeszélgetések, amikor mindent többször megismételt; az időnkénti zavartság; az elfelejtett számlák. Ekkor tűnik fel, hogy édesanyánk visszahúzódóbbá vált. A fájdalmas kérdés már szinte magától adódik: lehet, hogy Alzheimer-kórral él?

Biztassuk a beteget arra, hogy ha éjszaka felébred, keljen fel, és csináljon valami halk tevékenységet pl. olvasson vagy hallgasson megnyugtató zenét. Ne csináljon olyasmit, amitől még élénkebb lesz, pl. ne nézzen tévét. Fontos, hogy maradjunk nyugodtak, és ne vesszünk össze a beteggel. Ne felejtsük el, nem önszántából van ébren. Ha lehetséges, gyengéden irányítsuk vissza aludni.

Ha a nem gyógyszeres módszerek nem vezetnek eredményre, keressük fel a kezelőorvost. Jusson eszünkbe azonban, hogy az altatók a demens betegek esetében veszélyesek lehetnek, eséseket, zavarodottságot, az önállóság elvesztését okozhatják. Mihelyst a beteg ismét megfelelően tud aludni, hagyjuk abba a gyógyszer szedését.

Ha az orvos altatót írt fel, kérdezzük meg, hogy mire számíthatunk. Tudakozódjunk a gyógyszer előnyeiről, a hátrányairól, és az esetleges egyéb lehetőségekről.

A demenciában az egyik legnehezebb dolog az alvászavar lehet. Fontos, hogy a gondozónak szintén elegendő alváshoz jussanak.

(Forrás: felejtek.hu)