A sundowning a betegség bármely fázisában kialakulhat, a középső stádiumban a  leggyakoribb, később pedig ritkábban fordul elő. A sundowning gyakran hatással van az életminőségre, és fárasztó lehet a gondviselő számára.

A sundowningra jellemző viselkedésformák

• A beteg követelőző vagy agresszív lesz.
• Tévképzetei vannak, hallucinál.
• Járkál, vagy elkóborol.
• Hirtelen felindulásból cselekszik.
• Megpróbálja elhagyni otthonát.
• Problémát okoz számára mások megértése.
• Problémát okoz számára olyan tevékenységek végrehajtása, amelyek a nap korábbi szakaszaiban nem okoztak nehézséget.

Mi okozza a sundowningot? 

Számos dolog kiválthatja, többek között:

• A nap végére elfárad a beteg (emiatt nehezebben viseli a stresszt).
• Rossz megvilágítás, az árnyékok megszaporodása (összezavarhatja, hallucinációkat okozhat, különösen, ha a mindennapi tárgyak a sötétben máshogy néznek ki).
• A demencia miatt a napi (cirkadián) ritmus felborulhat (alvási, ébrenléti szokások).
• A reggelhez képest délután nincs annyi tennivaló (ez nyugtalanságot okozhat a későbbi napszakban).

Mit tehetünk? 

A sundowning megszüntetése kihívást jelenthet, nem feltétlenül sikerül azonnal. Mindenki más, és máshogy reagál. Vannak bizonyos módszerek, amelyekkel megelőzhetők, vagy enyhíthetők a sundowning epizódok.

• Derítsük ki, hogy a tünetekért nem valamilyen egyéb dolog felelős-e (éhség, mosdóba kell mennie, fájdalom).
• Hagyjuk a beteget pihenni a különböző tevékenységek között.
• Ne szervezzünk programot, találkozót késő délutánra, vagy estére.
• Ne engedjük, hogy túl sok, a zavarodottságot fokozó inger érje a tv-ből, rádióból.
• Mikor sötétedni kezd, biztosítsunk megfelelő megvilágítást, hogy ne legyen annyi árnyék.
• A hintaszék megnyugtató lehet.
• Ha a beteg sétál, vagy valamilyen egyéb mozgást végez a nap folyamán, később nem válik olyan nyugtalanná, nem akar majd kóborolni.

Kép: felejtek.hu

Nagy kihívás lehet egy barátság fenntartása a demenciával élőknek. Mégis, egy olyan érzelmileg felkavaró időszakban, mint amikor valaki megtudja magáról, hogy Alzheimer-kórral vagy más demencia típussal kell megtanulnia együtt élni, egy barát támogatása, és a hétköznapok normalitásának érzése mindennél többet jelenthet. Sajnos azonban a valóság az, hogy a demencia diagnózisát követően sok barátság megszakad.

• Foglaljuk le napnyugtakor (segítsen vacsorát készíteni, terítsen meg stb.).
• Tartsunk csendes pihenőt, ha az segít.
• Csökkentsük a reggeli koffein- és cukorbevitelt.
• Amennyire lehet, tartsunk egy állandó étkezési és alvási rendet.
• Segíthet megtalálni a kiváltó okot és a megfelelő stratégiát, ha naplót vezetünk.
• A szokásos esti tevékenységek (sötétítő behúzása, lámpák felkapcsolása) végzése közben a beteg könnyebben megtalálja a helyét.
• Változtassuk meg az alvás körülményeit, vigyünk be egy kényelmes széket a hálószobába, tegyünk be éjszakai világítást, hagyjuk nyitva az ajtót.
• A beteg kezelőorvosa javasolhatja bizonyos gyógyszerek, antipszichotikumok, altatók, alvást segítő hormonok (melatonin) szedését a tünetek enyhítésére. Ezek segíthetnek, de szedésük súlyos mellékhatásokkal járhat, pl. szédülés, álmosság, függőség. Mielőtt gyógyszert alkalmazunk, próbálkozzunk meg más módszerekkel. Konzultáljunk a kezelőorvossal.

(Forrás: felejtek.hu)