Bármi is legyen a mögöttes folyamat, ha ilyen és hasonló helyzetek ékelődnek a partnerek közé, az óriási stresszt jelent a párkapcsolatra nézve. A stressz pedig hibáztatást szül, ami növeli a keserűséget, és ezzel egyre távolabb kerülnek a felek egymástól – ami újabb stresszforrásként egy ördögi körbe taszítja a házastársakat.
A krónikus beteg szüleiről gondoskodó felnőtt gyermek könnyen megfeledkezhet arról, hogy a beteggel ápolt kapcsolata az élete többi területére is hatással van. Ezért sokakkal előfordul, hogy nem veszik észre (vagy túl későn eszmélnek), hogy a demenciával élő beteg megsegítése nehézségeket idéz elő a házasságában. Ezért ha saját magán vagy partnerén észleli a fent leírt jeleket, érdemes minél előbb párterapeutához vagy tanácsadóhoz fordulni, hiszen nem szükségszerű állapot az állandó családi stressz - ahogyan mi magunk is kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb támogatást nyújthatunk idős szüleinknek, ha az életünk más területein stabil alapokon tudunk állni.
Alisa Bowman író és blogger azért ült évekkel ezelőtt a billentyűzet mögé, hogy önmaga számára is kibogozza, hogyan tudja a házasságát megóvni az életben tapasztalt nehézségekkel kereszttüzében is. Bestsellerré vált könyvében megkapó őszinteséggel ír tapasztalatairól és a kapcsolatának gyógyulásáról. Az általa alkalmazott modell a "megosztás-tapasztalat-erősségek-remény" folyamatán keresztül erősíti a két fél közötti kapcsot.
Alisa szerint ha házastársunk azzal szembesül, hogy egyik vagy mindkét szülője komoly betegségben szenved, nagyon fontos, hogy ne akarjuk ráerőltetni a saját megoldásainkat. Amikor például az írónő apósánál diagnosztizálták az Alzheimer-kórt, Alisa azt javasolta, hogy a férje és édesapja töltsenek együtt egy hónapot az apa hobbiautójának felújításával. A férj azonban nem ezt szerette volna – és Alisának fel kellett ismernie, hogy mindenkinek a saját útját kell járnia a helyzettel való szembenézés során. Hozzátette, hogy a házastárs feladata a folyamatban az, hogy meghallgassa, támogassa és elfogadja a másikat. Természetesen időnként borzasztóan nehéz megtartani magunknak a véleményünket, mégis vannak olyan szituációk, amikor ezzel tesszük a legjobbat a másiknak és kapcsolatunknak is.
Minden életkorban mást jelent a szükséges napi mozgás. Idősebb korban ez lehet például a könnyebb házimunkák elvégzése, a főzés, a rendszeres séta vagy akár könnyebb tornagyakorlatok. Bátorítsuk idős hozzátartozóinkat arra, hogy ne hagyják abba a napi fizikai aktivitást, hiszen a testmozgás az agy egészségére is kedvezően hat!
Ugyanakkor ha bántóan viselkedik velünk a társunk édesanyja vagy édesapja, érdemes asszertíven fellépnünk. Ekkor sem árt azonban észben tartanunk, hogy a demenciában érintett személyek a legtöbb esetben nem szándékosan kezelnek minket mostohán. Alisa például minden egyes alkalommal, mielőtt valakivel konfrontálódna, meditál. A meditáció során egészen addig gondolkodik az illetőről, amíg valamiféle együttérzést nem kezd érezni iránta. Saját bevallása szerint is nagyon sok időbe telhet ez időnként. Mégis megéri a gyakorlat a fáradtságot, hiszen az ilyen, együttérzésből kiinduló beszélgetések sokkal konstruktívabb kimenettel végződnek.
Ha idős hozzátartozók, barátok, eset kollégák vannak a környezetünkben, érdemes odafigyelni arra, hogy a bekövetkező változások vajon a normál öregedés jellemzői, esetleg azon túlmutató problémáról van-e szó. Cikkünk a demencia jeleinek felismerésében segít.
Bowman hozzátette, úgy véli, hogy sokszor erősen ellenállunk annak, ami végső soron jó lenne nekünk. Ahogy sokszor az edzőterembe járás ötletét sem tartjuk túl vonzónak, ugyanígy ellenállunk a megbocsátásnak, az asszertivitásnak és az alázatnak. Akkor is ragaszkodunk az adok-kapokhoz, ha a harag megmérgezi a mindennapjainkat.
Próbáljuk meg tisztán látni a helyzetet, szembesülni a nehézségekkel. Néha ez igen fájdalmas lehet, időnként szégyellhetjük magukat vagy úgy érezhetjük, kudarcot vallottunk. Mégis, a problémák megoldásához az első lépés az, hogy szembenézünk velük.
Segítséget kérni sosem késő, a problémák felvállalása pedig arra utal, hogy bátor és erős, a kihívások megoldására kész emberek vagyunk.
(Forrás: Psychology Today , felejtek.hu)
