Az idős asszony a négy évvel később bekövetkezett haláláig szorgalmasan szedte a felírt szereket. Donna viszont úgy látja, a vitaminok nem igazán segítettek anyja állapotán. Ugyanakkor szerinte nem is ártanak, ezért ő maga is halolaj-kapszulát szed a demencia megelőzése érdekében.
Nem Donna volt az egyetlen, aki táplálék-kiegészítőkkel vette fel a harcot a demencia ellen - a legtöbb idős amerikai manapság orvosi felügyelet és ajánlás híján is ezekhez a vény nélkül kapható szerekhez folyamodik. Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) szerint arányuk nyolcvan százalék körül mozog az idősebb korosztályon belül. A felmérések szerint a legtöbben az Alzheimer-kór és más demenciák megelőzése céljából szedik a táplálék-kiegészítőket.
A levelekben arról írtak, hogy a legtöbb cég úgy hirdeti ezeket a készítményeket, mint rendes Alzheimer-gyógyszereket, méghozzá "mellékhatások nélkül". A tabletták, olajok és kapszulák másik csoportjáról azt állította a forgalmazó, hogy "klinikailag bizonyított módon segítenek az Alzheimer-kórban és az agy hasonló betegségeiben".
Mivel a szerekről azt állítják, hogy az adott betegség gyógyítására, enyhítésére, kezelésére vagy megelőzésére alkalmasak, ezért az FDA szerint gyógyszernek minősülnének. A hivatal ugyanakkor nem vizsgálta, és hagyta jóvá ezek biztonságosságát és hatékonyságát. Tehát ha a forgalmazó cégek a jövőben is így kívánják hirdetni terméküket, kénytelenek lesznek a gyógyszerekre vonatkozó hivatalos előírásoknak és procedúráknak megfelelni.
Nagy kihívás lehet egy barátság fenntartása a demenciával élőknek. Mégis, egy olyan érzelmileg felkavaró időszakban, mint amikor valaki megtudja magáról, hogy Alzheimer-kórral vagy más demencia típussal kell megtanulnia együtt élni, egy barát támogatása, és a hétköznapok normalitásának érzése mindennél többet jelenthet. Sajnos azonban a valóság az, hogy a demencia diagnózisát követően sok barátság megszakad.
A táplálék-kiegészítők népszerűsége érthető. A világon mindenhol egyre gyakoribb az Alzheimer-kór és más demenciák előfordulása, és egyre többen láthattuk testközelből is a betegségek hatásait. A tudomány eddig ugyanakkor még nem járt sikerrel az Alzheimer-kórt gyógyító szer kifejlesztésében.
Dr. Steven DeKosky neurológus, a Floridai Egyetem agykutató laborjának vezetője szerint hiába látunk rengeteg reklámot a különféle táplálék-kiegészítők áldásos hatásairól, az állításaik java része nem bizonyított. Kutatócsoportjával például a ginkgo biloba kivonatának hatásait vizsgálták több mint háromezer ember bevonásával, hét éven keresztül követve a részvevőket. Eredményeik szerint a gyógynövénynek semmilyen jelentős hatása nem mutatkozott - ám a táplálék-kiegészítőket forgalmaz cégek továbbra is reklámozzák a szert.
Ha nem is a táplálékkiegészítők között, azért mégis vannak olyan dolgok, amik segíthetnek az Alzheimer-kór és a demencia megelőzésében.
Ha idős hozzátartozók, barátok, eset kollégák vannak a környezetünkben, érdemes odafigyelni arra, hogy a bekövetkező változások vajon a normál öregedés jellemzői, esetleg azon túlmutató problémáról van-e szó. Cikkünk a demencia jeleinek felismerésében segít.
Az egyik áttekintésben csak a legszigorúbb tudományos kritériumoknak megfelelő, randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok kaphattak helyet. Ennek eredménye három olyan tényezőt mutatott ki, amik segíthetnek megelőzni, lassítani vagy késleltetni a szellemi hanyatlást:
- testmozgás
- vérnyomás-szabályozás (különösképpen a középkorúaknál)
- kognitív tréning.
Utóbbi a szellemi aktivitásra utal. Találjuk meg, hogy milyen szellemi kihívásban leljük örömünket és tanuljunk új dolgokat - javasolja Dr. Kristine Yaffe neuropszichiáter, a tanulmány szerzője. Fontos minél gyakrabban és lehetőleg rendszeresen megtornáztatni agyunkat - olcsó megoldás, ráadásul nem is jár mellékhatásokkal.
A kutató hozzátette, hogy a második javaslat, a szív egészségének ápolása azért is fontos, mert úgy tűnik, a vérnyomásértékekben is mutatkozó szív- és érrendszeri egészség közvetlenül az agyra és a szellemi teljesítőképességre is hatással van.
Dr. Yaffe hozzátette, fontos továbbá a mennyiségi és minőségi alvás, valamint az agy károsodásai elleni védekezés is.
Azt ugyanakkor a kutató is elismeri, hogy az összes, emberileg kontrollálható tényezőn felül a genetika is szerepet játszik az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásában.
Akár szerencsések vagyunk e kérdésben, akár nem – mindenképpen van lehetőségünk a demencia kockázatának csökkentésére, ha megfogadjuk a tudósok tanácsait.
Úgy tűnik tehát, hogy Donna nem a halolajjal tesz a legtöbbet a demencia megelőzése érdekében. Ehelyett a legjobb megoldás, ha rendesen szedi a vérnyomáscsökkentő tablettáit, beiratkozik egy klubba, sokat olvas, és minden nap elviszi egy kellemes, hosszú sétára labrador kutyáját, Anniet.
(forrás: New York Times, felejtek.hu)
