Önmagában nem egy betegség a demencia, hanem olyan tünetegyüttes, aminek hátterében több különböző betegség állhat: leggyakrabban Alzheimer-kór. 65 éven felüliek körében gyakoribb, és habár még nincs gyógymódunk rá, a korai felismerés rengeteget segíthet a demenciával élők állapotának fenntartásában és életminőségük javításában.

Képzeljük el a következő helyzetet: meglátogatjuk az édesanyánkat. Felajánljuk neki, hogy főzünk egy kávét, ám amikor a hűtőszekrénybe nyúlunk a tejért, kellemetlen meglepetés fogad - tejesdoboz helyett egy hajkefe akad a kezünkbe. Tudjuk, hogy édesanyánk mindig is adott a rendre, ezért különösen furcsának találjuk a helyzetet. Hirtelen belénk hasít a felismerés, hogy nem ez az első eset. Eszünkbe ötlenek a telefonbeszélgetések, amikor mindent többször megismételt; az időnkénti zavartság; az elfelejtett számlák. Ekkor tűnik fel, hogy édesanyánk visszahúzódóbbá vált. A fájdalmas kérdés már szinte magától adódik: lehet, hogy Alzheimer-kórral él?

Donna Kaye Hill akkor jött rá, hogy nyolcvanéves édesanyja szellemileg hanyatlik, amikor az idős nő arra panaszkodott, hogy nem működik a telefonja. A lánya felhívta a szolgáltatót, akiktől megtudta, anyja három hónapja nem fizeti a telefonszámlákat.

Világszerte hagyományosan június első hetében tartják a Szívritmus Hetét, amely a szívritmuszavarokra, azok okaira és kockázataira hívja fel a figyelmet. Az idei hét mottója: „Ellenőrizd a saját szívritmusodat!” Ezúttal a Szívritmus Hetét a szervezők a nemrég elhunyt kiváló színész, Roger Moore emlékének is ajánlják, aki szívritmuszavarának felfedezése óta számos alkalommal támogatta a szívbetegségekkel kapcsolatos felvilágosító kampányokat.