Az érfal áteresztőképessége döntő

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (low density), és a magas sűrűségűt (high density). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei egy meghatározott koncentrációban keringenek vérünk, azonban ha a szintjük akár külső-, akár belső okokból kórossá válik, ez fokozza az atherothrombosisos elváltozások előfordulásának rizikóját.

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falában rakódik le.  A tartósan fennálló magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.  Mindez ahhoz vezet, hogy az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Sok esetben –és elsősorban a szív ereiben – a növekvő plakk berepedhet (ezt hívjuk plakkrepedésnek) és ekkor pillanatok alatt nagyszámú vérlemezke csapzódik ki egy igen gyors, de nagyon bonyolult mechanizmus során és azonnal elzárhatja az artériát. Ily módon szoros a kapcsolat a magas vérzsír szintek és a véralvadás jelensége között.  A nikotin és a dohányzás egyéb „melléktermékei” pedig éppen fokozzák ezt az összecsapzódási hajlamot. Az okozott probléma jellege attól függ, hogy milyen fokú érszűkület alakul ki, és mely eret (ereket) érinti. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a szívinfarktus, a szélütés és végtagi érszűkület tartozik.

A trombotikus betegségek összefüggenek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy a végtagi trombózis. Sajnos, az új kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Könnyen előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő beteget pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.

Életmód és megfelelő kezelés

-Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott és dohányzásmentes hatékony életmódot alakítsanak ki – akár professzionális segítséggel. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét – hangsúlyozza prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

A kezelés további elengedhetetlen eleme a megfelelő táplálkozás, a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipid-szint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta.

forrás: www.tromboziskozpont.hu