Vasárnaptól új időszámítás kezdődött: elindult az új kórházreform. Három budapesti intézményről kiderült, hogy zárja kapuit, mások összeolvadnak, tizenkét kórházban pedig április végétől csak krónikus betegeket kezelnek majd.

De álljunk csak meg egy szóra: pontosan mit takar az, hogy egy kórház csak krónikus betegeket lát el? Mi az, hogy aktív kórház? Egyáltalán mostantól hová menjek nőgyógyászhoz, és mikor kell beutaló?

Bizony új fogalmak és kérdések garmadája merül fel bennünk, betegekben. Ideje hát tisztába tenni kicsit, mi is történik velünk!

Mini szótár a reformokhoz

A kiemelt kórház és területi kórház kifejezéseket bizony sokszor hallhattuk az utóbbi időben. Súlyponti, azaz kiemelt intézményből 39 lesz az országban. Ezek lesznek a legmodernebb technikával felszerelt központok, melyek az év minden napján, 24 órában fogadják majd a betegeket. Elvileg minden településtől legfeljebb 50-60 kilométer távolságban lesz egy, és bizonyos beavatkozásokat (rákbetegek kezelése, szívsebészet) csak itt végeznek majd az országban.

A területi kórházak végzik a rutin beavatkozásokat. Elvileg minden lakostól 30 kilométeres körzetben található egy.

Aktív kórházban olyan beavatkozásokat végeznek, mint mondjuk egy rutin műtét, törés ellátása vagy egy szülés levezetése, amiért a beteget rövid ideig tartják csak benn. Szemben a krónikus ellátással, melyre hosszan tartó betegség vagy testi fogyatékkal élők kórházi gondozása esetén van szükség.

Kérdezz-felelek a reformokról

1. Hová kell beutalót vinnünk és hová mehetünk anélkül? Nem kell beutaló a

bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai, pszichiátriai és addiktológiai, fül-, orr-, gégészeti, szemészeti, általános sebészeti és baleseti sebészeti, onkológiai szakellátáshoz. Kórházi ellátáshoz persze kell, kivéve a sürgősségi betegellátást, mert ezt mindenhol elvégezik beutaló nélkül.

2. Mikor kell fizetni a kórházi ellátás? Akkor kell többlettérítést fizetni, ha beutaló nélkül vagy más helyre szóló beutalóval keresünk fel egy kórházat, és nem életmentő beavatkozásról (sürgősségi ellátás) van. Ekkor az ellátási költség 30 százalékát, legfeljebb 100000 forintot kell fizetniünk.

3. Honnan tudhatjuk meg, hogy milyen panasszal melyik kórházba fogunk kerülni? Ez az adat könnyen kikereshető a hivatalos honlapon (www.terapia2007.hu) lévő programon. Csak meg kell adnunk a lakóhelyünket és azt, milyen ellátásra van szükségünk.

Sajnos, azért a tapasztalatok azt mutatják, hogy a program nem tökéletes, néha hihetetlen távolságban lévő kórházat dob ki. Például e szerint egy celldömölki gyereknek Győrig kellene utaznia, ha a fájó fülét kezeltetni akarja. Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár a felmerülő problémák kapcsán elmondta, hogy a beutalási rend 4000 oldalas, így lehetnek benne hibák.

4. Ha nem bízunk abban a kórházban, ahová beutaltak, mit csináljunk? Kikerülhető a dolog, ha átiratkozunk egy másik körzet háziorvosához? A háziorvos szabadon választjható, de ez még nem jelent kibúvót, ugyanis a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szabja meg, hogy melyik kórházba kell mennie.

A beutaló orvosnál kell jelezni, ha abban az illető kórházban már voltunk, és nem ítéltük megfelelőnek az ellátást, mert ő az, aki indokolt esetben adhat beutalót más kórházba is. Viszont ehhez a választott kórháznak is jóvá kell hagynia az átjelentkezést.

5. Mi lesz azzal, akit olyan kórházban jegyeztek elő műtétre, ahol megszűnik a sebészeti ellátás? A feladatot átveszi valamelyik másik kórház, a beavatkozás új időpontjáról és helyszínéről a régi kórháznak kell felvilágosítást adnia. Sajnos, a várólisták összevonása miatt a beavatkozások időpontja tolódni fog.