A városrészt a történeti megközelítésen túl, mint a benne élők életterét, a történelmi események által is befolyásolt egyéni sorsok környezetét vizsgálja. A személyes történetek – az időrendiség igénye nélkül - a városrészre jellemző élmények és adottságok mentén keresztezik egymást, vagy futnak akár egy élet hosszán át párhuzamosan. A privát nézőpont által a köztereken zajló történelem több érvényes megközelítése válik lehetővé. Az egyéni valóságok a kollektív emlékezet részévé emelkednek a mindannyiunk számára ismerős vizuális és kulturális fragmentumok megidézésével.

A történeti, tematikus és formai szempontok alapján egymás mellé rendezett emlékek nemcsak a Belváros arculatának változásait, hanem a technikai médiumok fejlődését, a képrögzítésre szánt témák és pillanatok alakulását is felvázolják.

Kép: sajtóanyag

A századforduló embere még percekig várakozott egy tökéletesen beállított városkép elkészülésére, míg a hetvenes évek fiatalságának már lényegesen közvetlenebb az objektívhez való viszonya. A reprezentatív célú portrékat az évtizedek folyamán felváltották a szabadidős, véletlenszerűen elkapott pillanatok. A huszadik század során a fotó és a mozgókép egy szélesebb társadalmi réteg közös vizuális nyelvévé vált.

A kiállítás anyaga a párokba rendezett állóképek, valamint a super8-ra rögzített mozgóképek két nagyobb egységére tagolódik, amelyek a 19. század végétől egészen a kilencvenes évekig terjedő időszakot ölelik fel. A képpárok egymást kiegészítve vagy ellenpontozva, térbeli és történeti kapcsolatot teremtve vonultatják fel a jól ismert belvárosi helyszíneket és hangulatokat, melyeket még átélhetőbbé tesznek a rövidfilmes formában összeállított korabeli filmre rögzített felvételek.

Kép: sajtóanyag

A Belváros Budapest egyik legrégebbi városrésze, amely a sok változás ellenére is megőrzött valamennyit a századforduló hangulatából és középkori városszerkezetéből. A Belváros a 19. század elején lebontott városfal mentén emelt emblematikus épületekkel, és az egyre karakteresebb formát öltő polgári miliővel egy tágabb kulturális és kereskedelmi régióvá bővült. A második világháború okozta károk, majd a szocializmus idején a modernizmus szellemében épült objektumok, valamint a metró is sokat alakítottak a környék arculatán. A Belváros amellett, hogy a moziba, színházba, múzeumba és kávéházba járás több mint száz éves helyszíne, történelmi eseményeknek és egyéni történeteknek egyaránt színtere.

A tárlat az V., Kossuth Lajos u. 14-16. alatt január végéig várja a látogatókat, keddtől szombatig délután kettőtől este nyolcig.

A Nemzeti Galéria is számos remek kiállítással várja idén az érdeklődőket! Ezt is olvasd el!