A keresztény húsvét az ószövetségi pászka ünnepéből nőtte ki magát, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az akvarell technikával készült bélyegen és alkalmi borítékon, illetve az alkalmi bélyegzőn a húsvéti ünnepkör szimbólumai jelennek meg: barkaág, csibe, bárány, tojás és a tojásfestéshez használt ecset.
Magyarország éghajlati viszonyai között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Krisztust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap, amit a hívek otthonukban gondosan megőriznek – például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Úgy tartották, hogy eresz alá tűzve villámcsapástól óvja a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki.
Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike – az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására.
A húsvéti szentelt tojással kapcsolatban kialakult gazdag szokásvilág magába foglalta a tojás, mint termékenység-szimbólum hagyományvilágát is. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését jelképezi.
A húsvéti bárány a megváltó áldozat előképe. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány, mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
A kibocsátás 50 bélyegképet tartalmazó nyomdai ívét az ívszélen elhelyezett négynyelvű ünnepi jókívánságok díszítik, melyek szintén leválaszthatók a hordozófelületről.
(Források: www.lexikon.katolikus.hu; www.mult-kor.hu; www.unnepekoldala.hu; www.wikipedia.org)
Nemcsak a sonka fő már a fazékban, nemcsak a sütik illata tölti be a lakást! Az otthonod is fel kell öltöztetned az ünnepre! Pár apró trükkel pillanatok alatt hamisíthatatlan tavaszi hangulatot tudsz teremteni, és ebben igazán segíthetnek a gyerekek is!
