Évente egyszer rendezi meg az egyesület a klubkiállítást, amelyen a fajtát jól ismerő bírók hoznak ítéletet az állatokról - mondta az MTI-nek Pischoff Ferenc, az MKFE elnöke, hozzátéve, hogy ezen a megmérettetésen lehet a legtöbb pontot összegyűjteni az év kuvasza címért folyó versenyben.
Idén a bírók külön körökben bírálják a kanokat és a szukákat, a fajtagyőztes címet azonban csak egyetlen kutyának ítélik oda.
Vasárnap délután tartják a tenyészszemlét, amelyen nemcsak a kutyák küllemét vizsgálják szakmai szempontok alapján, hanem viselkedésüket, alaptermészetüket is.
"Az egész napos program lehetőséget nyújt arra, hogy bemutassuk és megmutassuk a kuvasz múltját, jelenét, jövőbeni lehetőségeit, valamint eloszlassuk a fajtára aggatott negatív jelzőket" - hangsúlyozta az elnök.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Thury-várban kedden nyílt az egyesületnek egy egyedülálló kiállítása, amelyen a magyar kutyafajtát pásztorkellékeken, festményeken, dokumentumokon keresztül mutatják be különféle tematika alapján. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a kuvasz és a gyerekek kapcsolatába, illetve a kutyafajta irodalmi és képzőművészeti ábrázolásába is.
Balassi Bálinttól kezdve Kosztolányi Dezsőn át nagyon sok írót és költőt ihletett meg ez a fajta - hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy a várban rendezett tárlat szeptember végéig látogatható.Kutyavilág lesz ma Várpalotán!
Kosztolányi Dezsőnek több kutyája is volt, a kuvasz fajta pedig különösen kedves volt számára. Hattyú nevű kuvaszáról verset is írt a "Bús férfi panaszai" versciklusában:
Hattyú kutyám
Ülj itt s vigyázz a házra,
te farkasok szelíd, fehér fia,
ős embergyűlölő, kinek a léptünk
álmatlan, éber neuraszténia.
Ne engedd, hogy istentelen lerontsák,
mit szívből, agyból raggatott a kéz.
Hadd álmodozzon pár évig a gazdád
a körbe, mely szűk és bezárt egész.
Kik messze vannak tőlem és igémtől,
ne jöjjenek át soha a falon.
Ott túl úgyis az utca van, az utca,
rokontalan szívemnek borzalom.
Állj a határnál, híven, régi jelkép,
igaztalan világban az igaz,
tiltó szoborként nyúlj el a küszöbre,
fajtám őrzője, bölcs, magyar kuvasz.
Most jöjj ide.
Leckét adok tenéked.
Nyisd rám ködös, rövidlátó szemed,
amelybe jóság és örök gyanú van.
Őrizd a csöndet mindenek felett.
Mard el veszetten, aki megzavarja
s a semmiségről fájón zakatol,
mert énreám még hosszu-hosszu út vár,
s munkás kezembe hittel jár a toll.
Aztán ne haragudj a koldusokra,
kik bámulják, szegények, a kaput,
és a holdfényben állanak soványan,
hiszen azoknak annyi a bajuk.
Inkább figyeld talán az irodalmat,
s ha erre jár nehány sunyi utas,
és meghallod, hogy engemet ugatnak,
légy szíves, és reájuk te ugass.
