A Slow Movement, vagyis a lassúságmozgalom - bevett magyar neve sajnos máig nincsen - tagjai a felgyorsult világ és a mértéktelen globalizáció ellen tiltakoznak egész életvitelükkel. A mozgalom születése egy római McDonald's étterem megnyitásához kötődik. 1986-ban egy csoport tiltakozást szervezett a gyorséttermek által terjesztett étkezési kultúra ellen, s a gondolathoz ezután egyre többen csatlakoztak. A mozgalom fokozatosan az élet egyéb területeinek lassítását célul kitűző trendekkel bővült. Alapelvei, amelyeket a „World Institut of Slowless"-t 1999-ben létrehozó Geir Berthelsen fogalmazott meg, arra épülnek, hogy a világ gyorsulása nem valós biológiai vagy társadalmi igényen alapul. A fiziológiai észlelési és érési folyamatok ugyanis nem gyorsultak fel olyan mértékben, amilyen tempót a fogyasztói társadalom diktál az embereknek. Ezeknek az eszméknek a terjedését mostanában a gazdasági válság is segíti, egyrészt, mivel bizonyos elemei költségtakarékosak, másrészt, mint azt Carl Honoré, a mozgalom egyik szellemi vezetője mondja, ez talán az utolsó lehetőség, hogy észbe kapjunk, és megtanuljunk lassítani.
Étkezés - Slow Food
E szerint az alapgondolat szerint az embernek joga van az ízekhez, a nyugodt étkezéshez, a helyi, kis közösségek által megtermelt termények és termékek megóvásához. Fontos a biodiverzitás védelme, a termelők és a fogyasztók kapcsolatának a szorosabbra fűzése. Lényeges elem a gyerekek tudatos nevelése, az élelmiszerek és ízek eredetének megismertetése. Magyarországon a mangalica, a ritka erdei termékek, a szilvalekvár, az alföldi (pusztai) ételkülönlegességek, a ritka borok, a szürke marha, a hagyományos „kézműves" élelmiszertermékek érintettjei reagáltak elsőként az új, a kifelé nyitást segítő, az ismertséget növelő új lehetőségekre. Az első hazai csoportok ennek nyomán szerveződtek. A Slow Food mára több mint százezer tagot számlál a világ 132 országában.
Városi élet - Slow City (Cittaslow)
A környezet kizsákmányolásának megszüntetése és a minőségi városi élettér megteremtése az alapja a lassú - vagy nyugodt - város fogalmának. Az 55 pontból álló szigorú feltételrendszer többek között előírja az 50 ezer fő alatti népességet, a közlekedési terhelés mérséklését, a zöld területek arányának növelését és a helyi termelés támogatását. Mintául az olasz reneszánsz városok főtér köré épülő szerkezete szolgál. Eddig csaknem 120 város érdemelte ki a Slow City titulust, a svéd Falköepingtől a dél-koreai Wandón át az új-zélandi Matakanáig, mellettük több száz város pályázik a csiga logóra. Közöttük az első magyar Hódmezővásárhely lehet, polgármestere elsősorban az átfogó városfejlesztési koncepció miatt döntött a pályázás mellett.
Utazás - Slow Travel
Az utazás lényege, hogy a turista valóban közel kerüljön a felkeresett helyhez, ami a teoretikusok szerint csak akkor lehetséges, ha hosszabb időt tölt el ott, és egyszerre csak akkora területet fedez fel, amely gyalog vagy biciklivel bejárható. A „komótos utazó" úgy él, mint a helyiek, idegenvezető nélkül maga járja be a területet, a kisboltban vásárol, házat bérel (vagy sátorozik), és magának főz. Azzal, hogy úgy él, mint a helyiek, sokkal több és mélyebb élményre tesz szert a meglátogatott városról, országról.
Tárgytervezés - Slow Design
E felfogás lényege a valós igények kielégítése, a világ jobbítására irányuló, szociálisan is elkötelezett magatartás, amely minden szempontból megfelel a fenntartható fejlődés igényeinek is. Ezek fontossági sorrendben: gazdasági, funkcionális, esztétikai, biztonsági, de ezeken túl fontos az úgynevezett etikai, illetve humánökológiai szempont is. Ez a tervezői szemlélet a helyi igényekre, a helyi erőforrásokra, a közösségi kreativitásra épít, világszerte terjed, és a legnagyobb tervezők teszik a magukévá.
Befektetés - Slow Money
A slow-mozgalom legfiatalabb tagja az USA-ban született, és magát a jövő gazdasági paradigmájaként hirdeti. Tagjait a helyi gazdaságba való befektetésre buzdítja, s arra, hogy a befektető személyes kapcsolatba kerüljön azzal a területtel és termelővel, ahova a pénze kerül. A Slow Money alapítványa az idén kezdi meg működését, és körülbelül 100 millió dollárt tervez szétosztani amerikai termelők között. Kritikusai szerint a slow money sokkal inkább életérzés, mint befektetés, így ezt csak azok engedhetik meg maguknak, akiknek a szociális érzékenység fontosabb a hozamnál. Kitalálója, Woody Tasch szerint viszont a válság igazolni fogja az ideológia létjogosultságát.
A cikk a Piac&Profit 2010. májusi számának NHD rovatában jelent meg.
