A múlt évhez hasonlóan 2009-ben is a turizmus és vendéglátás vezeti a szakok népszerűségi listáját és azt követi a gazdálkodás és menedzsment szak. A negyedik helyről előre lépett a harmadikra a mérnök-informatikus szak, és jobb helyezést követelt magának a pénzügy és számvitel is, amely a 9. helyről az 5-re ugrott előre. Évek óta egyre többen választják a gépészmérnöki szakot és népszerűbb lett a villamosmérnöki pálya is.  Az előbbi a 10-ről a 7-re, az utóbbi a 13-ról a 11-re lépett elő.

Valamelyest vesztett ugyan népszerűségéből a pszichológia szak (6-ról a 10. helyre esett vissza), ám még mindig a top tíz tagja. A másik bölcsész szakot, az andragógiát (lényegében a régi művelődésszervező szak) viszont több mint húsz százalékkal többen választották az idén, igaz, ez nem vezetett jobb helyezéshez (15.). A sokak által fanyalogva kezelt kommunikáció szak egy helyezést rontott a pozícióján, ám még mindig az egyik legkedveltebb képzésnek számít (4.).

Egyébként többek között épp a társadalomtudományi és a bölcsész szakok azok, amelyeknek töretlen népszerűsége mutatja, hogy a fiatalok pályaválasztását nem csak az aktuális, vélt vagy valós, hosszú távon azonban előre biztosan nem megjósolható munkaerő-piaci folyamatok befolyásolják. De szintén jó példa erre az ápolás és betegellátás szak, amely az egészségügyben tapasztalható problémák ellenére is közel ötven százalékkal növelte jelentkezőinek számát.

A továbbtanulók motivációinak összetettsége mellett az elhelyezkedés „iránya" sem egyértelmű sok képzésterületen: bizonyos szakok nem jelentenek automatikus belépőt egy-egy hagyományos munkakörbe, ugyanakkor ezek a szakok épp hogy sokirányú elhelyezkedési lehetőséget kínálnak. Az egyetemen, főiskolán végzettek elhelyezkedése terén megváltozott új körülmények különösen indokolttá teszik a diplomások pályakövetését mind országos szinten, mind az egyes felsőoktatási intézmények szintjén. Ehhez nyújt segítséget a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR), amely egyúttal a továbbtanulók tájékozódását is segítheti: ők úgy gondolkodnak, hogy ha már milliókba is kerülhet egy diploma, tudniuk kell, milyen szakmát tanuljanak, mi alapján válasszanak pályát és végül mit kezdhetnek majd a diplomájukkal.

A jelenlegi pályaválasztás más alapokon nyugszik. Az, hogy valakiből mérnök vagy gyógyszerész, marketinges vagy újságíró lesz, az az érdeklődési irány mellett attól is függ, kinek mivel foglalkoznak a szülei, milyen a médiában megjelenő szakmakép és kedveli-e a jelölt azokat a tárgyakat, amelyek a felvételi során szükségesek. A DPR segítséget fog nyújtani a tudatos választásban úgy, hogy megmutatja a diploma piacképességét is.

Merre mennek a többiek?

Természetesen érdeklődhetünk ismerősök körében, milyen diplomával merre lehet elhelyezkedni. Tanulmányozhatjuk a hivatalos szakleírásokat, hogy az adott diploma milyen tudást ad, mely területek jöhetnek szóba az álláskeresésnél.

Segíthet a tájékozódásban, ha a döntés előtt személyzeti szakemberek - HR-esek, fejvadászok, személyzeti tanácsadók, karrier-tanácsadók - véleményét kérjük ki azzal kapcsolatban, hogy mire van most igény; a diplomán túl milyen készségek, képességek kellenek a piacképes induláshoz.

Tájékozódás a tanulmányok alatt

Az egyetemre, főiskolára való bejutás azonban még nem determinál pontos karrier utat. Azt már a tanulmányok alatt lehet formálni különféle képzésekben való részvétellel, külföldi tanulmányokkal, a munkaadói igényekhez való igazodással, a szakmai gyakorlati hely okos kiválasztásával. A tájékozódásban hasznosak a felsőoktatási állásbörzék, az ott készített felmérések elemzése. Megtudhatjuk például, hogy a cégek kiket keresnek, kiknek szólnak az ajánlatok, milyen juttatásokat kínálnak. Azonban itt is vannak korlátok, ugyanis az állásbörzén kiállító cégek a munkaerőpiacnak csak egy szeletét képviselik: jellemzően a nagy, multinacionális cégeket.

Diplomás pályakövetés: hiánypótló karriertervező

Könnyítené a karrierstartot, ha a fiatalok számszerűsítve látnák azt, hogy a korábban végzettek hol találtak munkát. Például: Merre dolgoznak a nyelvszakos bölcsészek? Állami iskolában vagy magán nyelviskolában tanítanak? Esetleg multinacionális cég telefonos ügyfélszolgálati központjában tevékenykednek? Vagy idegenvezetőként, fordítóként keresik kenyerüket? Talán külföldön próbálnak szerencsét? Milyen arányban indultak el az egyes lehetőségek felé? Sajnos, az összes felsőoktatási intézményt érintő kutatások még nem léteznek. Pedig megkönnyítené a jelentkezők (és szüleik) dolgát, és jobban tervezhetővé tenné az egyetem/főiskola alatt a karriert, valamint könnyebben pótolhatóak lennének a hiányzó kompetenciák, ha lenne egy összesítés, ami információkat szolgáltat arról, hogy milyenek az elhelyezkedési esélyek az adott szakokon, illetve jelenleg melyik szakokon végzők milyen arányban találnak munkahelyet. Ezekre a kérdésekre ad majd választ a Diplomás Pályakövetési Rendszer, amelynek segítségével alaposabb ismeretek birtokában hozható meg a pályaválasztási döntés, alakítható a képzések köre, beazonosíthatóak és formálhatóak a túlképzést generáló szakok. Ez azt is jelenti, hogy drága pénzen nem olyan szakmát oktat majd a felsőoktatás, amelyre a piac nem tart igényt.

A témával kapcsolatos tanulmányok:

•v      Tizenhétezer jelentkező a mesterképzésben

•v      2009 legnépszerűbb hazai intézményei

•v      A hazai felsőoktatás legnépszerűbb szakjai 2009-ben