Miért kell kezelni a magas vérnyomást?
A magas vérnyomást azért is nevezik „néma gyilkosnak”, mert gyakran nem jár látványos, vagy ijesztő tünetekkel. Éppen ebben áll a veszélye: sokan nem veszik komolyan az állapotot, hiszen nem érzik rosszul magukat. Ezért aztán – bár esetleg már tudnak róla – nem szednek gyógyszert, nem változtatnak az életformájukon. Így pedig a magas vérnyomás lassan, évek, évtizedek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
Az elhanyagolt magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei
Agyér-elmeszesedés
Kezdetben semmiféle tünet, később csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és következményként jelenik meg a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul.
Stroke
Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – nagyon is feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki, a stroke miatt elhunytak 60-80 százalékánál bizonyosodik be a korábban jelenlévő hipertónia. A katasztrófa közvetlen oka, hogy az agy egyik nagyobb ere megreped és a vér szó szerint elönti, így megbénítja az adott agyi területet.
Szívelégtelenség
Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, és ennek következtében be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása természetesen romlani fog. Erre a folyamatra számos tünet hívhatja fel a figyelmet, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen betegség esetén a szív ereje, teljesítőképessége tovább romlik, és kifejezettebb tünetek jelentkeznek, vagyis már kisebb terhelést is nehezebben viselünk, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha már az ajkak és a körmök is lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Agyi- vagy szívinfarktus
Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ez maga az agyi infarktus. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Amennyiben a szívben záródik el egy koszorúér, szívinfarktusról beszélhetünk, ami ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!
Angina pectoris
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben.
A vese- és a szem szövődményei
A vesében a magas vérnyomás miatt károsodhatnak az erek, csökken a kiválasztás hatékonysága, végső soron vese-elégtelenség alakulhat ki, ami kezeletlenül végzetes is lehet. A szem bevérzései is előfordulhatnak magasvérnyomás-betegeknél, de maga a bevérzés nem feltétlenül utal magas vérnyomásra. Ha piros bevérzéseket tapasztalunk, annak hátterében az állhat, hogy az emelkedett vérnyomás megterheli az erek falát, a hirtelen kiugrás pedig akár azok megrepedéséhez is vezethet. A szembevérzés alatt sokan az ijesztő, de ártalmatlan kötőhártya-vérzést értik, ami azonban néhány hét alatt, következmények nélkül teljesen eltűnik. Ennél sokkal veszélyesebb lehet az üvegtesti vérzés, amely kapcsán - a vérzés sűrűségétől, mennyiségétől és elhelyezkedésétől függően - homályt, foltot lát a beteg. Ennek és súlyos látóideghártya-vérzésnek a kivédésére az ismert magasvérnyomás-betegeknek szükséges a félévente vagy szükség esetén sűrűbb szemfenéki vizsgálat szemnyomás méréssel, a laborvizsgálat és a rendszeres vérnyomás kontroll.
(Forrás: Kardioközpont)
