Mi is történt? Miről szólt a szexuális forradalom? Így visszanézve, főleg ilyen távol az amerikai kontinenstől talán nehezebb megválaszolni ezt a kérdést. Pedig a szexuális forradalom hatása Magyarországra is eljutott, igaz, kicsit később, de az, amit az emberek többsége gondol a szexről, abban mindenképpen szerepet játszik az a változás a gondolkozásban, amit ez az évtized hozott.
"Make love, not war!" - Szeretkezz, ne háborúzz! Mindenki számára ismerős jelszavak ezek, ha nem másból, a Hair című musicalből. Az amerikai fejekben kezdett összeállni a háborúellenesség és a szabados, örömöket célzó, pozitív életérzés egy tömbbé. Szabadabb lett a szexuális élet, egyértelművé vált, hogy a nőknek is joguk van az örömszerző szexre, oldódott a prüdéria, megváltoztak az ismerkedési szokások.
De mi vezetett ide? Alfred Kinsey, az Indiana Egyetem kutatója a negyvenes évektől addig tabunak számító adatokkal kezdett foglalkozni. Megpróbálta feltérképezni az amerikai emberek szexuális szokásait, tizennyolcezer embert interjúvolt meg azért, hogy megtudja, mit is titkolnak az amerikaiak. Az eredmények megdöbbentőek lettek, és pár nap alatt a média is felkapta, így minden bizonnyal hozzájárult a szexuális forradalom kialakulásához: a nők 50, a férfiak 98 százaléka folytatott szexuális viszonyt házasság előtt, a férfiak 70 százaléka járt már prostituáltnál. Kinsey arra hívta fel az embereket, hogy vállalják fel nyíltan azt, amit eddig titokban tettek.
És ha ez nem lett volna elég, 1953-ban megtörtént az, ami végképp elindította a változásokat: megjelent Hugh Hefner lapja, a Playboy, amelynek első címlaplánya nem más volt, mint Marilyn Monroe. A magazin nyuszis logója világszerte híres lett, olyannyira, hogy elég volt csupán ennyit rárajzolni egy borítékra, a posta tudta, hova kell küldeni...
