Amíg elvekről van szó, a magyarok nagy része (83%) hisz a mindkét nem képviselőiből álló vezetői csoportok hatékonyságában, a gyakorlatban azonban másképp áll a dolog a Randstad friss felmérése szerint. A megkérdezettek nagy többsége (77 százaléka) nem szívesen dolgozna női menedzserrel. És ami ennél is meglepőbb: nem foghatjuk ezt egyszerűen az erősebb nem előítéletes képviselőire! A nők 48 százaléka is inkább férfifőnöknek dolgozna. Ez meg is látszik a statisztikán: az ügyvezető igazgatók mindössze 3,4 százaléka nő ma Magyarországon. Pedig kutatások szerint azok a vállalatok, ahol nők is szerepet kapnak az irányításban, eredményesebbek a kizárólag férfiak vezette cégeknél. A női vezetők nagyobb aránya termékenyebb és innovatívabb munkahelyi környezetet eredményezhet, növeli az általános teljesítményt, vagyis versenyképesebbé teszi a vállalatokat.
Van, aki egy jobb állásért még a plasztikai sebészettől sem riad vissza...
Az innovatív cégek a nőkre szavaznak
A legnagyobb világcégek, úgy tűnik, mára felismerték mindezt, így hölgy az első számú vezető például a Facebook, a Pepsi Co., de a HP, a Xerox vagy például a Milkát és a Jacobsot is gyártó Kraft Foods vállalatnál is. Van, aki nem is választott karrier és gyerek között. Marissa Mayer hat hónapos terhesen lett a Yahoo vezérigazgatója, de a kinevezése napján közölte, mindössze két hét szülési szabadságot vesz majd ki. Azóta pedig gyerekszobát alakíttatott ki közvetlenül az irodája mellett. Nos igen, Amerika a lehetőségek hazája…
A pénz beszél
Európa még nem tart itt, bár az unió jogszabályt fogadott el, hogy legalább a tőzsdén jegyzett cégek vezetői között feltornázza a nők számát, de a valódi változáshoz szemléletváltásra lenne szükség. Sok családban a mai napig egyértelműnek gondolják, hogy a nőnek otthon a helye a gyerekek mellett.
A karrier és a család összeegyeztetésére sokan a részmunkaidőben látják a megoldást, ami viszont gátolja a karrierépítést. Hogy a nők is nagy számban választják a család melegét, az nemcsak a hormonokon múlhat, hanem azon is, hogy a fizetések közötti szakadékot sem sikerült egyelőre áthidalni: ma egy magyar nőnek átlagosan két hónappal többet kell dolgoznia férfitársainál ugyanazért a pénzért.
