A lakáskeresők körében évtizedekig a feketelista élén szerepelt, sokan az egyik legpazarlóbb és legdrágább rendszernek gondolták. A panellakások korábban tapasztalható alacsony presztízse is sok tekintetben ennek volt köszönhető.
Magyarországon mintegy 780 ezer házgyári lakás épült, amelyek legnagyobb részét távfűtéssel szerelték. A kilencvenes évektől azonban ez a fűtési mód egy csapásra eltűnt az új építésű ingatlanokból, így továbbfejlesztett megoldása sem született. A mintegy kétmillió ember komfortérzetéért felelős rendszert azonban modernizálták.
A megítélés azóta nagyot változott: ma már szárnyal a panelek piaca, egy év alatt ismét majd 13%-kal nőtt országos átlagban négyzetméteráruk, azzal együtt, hogy a távfűtés is maradt. A panellakások reneszánsza nagyrészt a panelprogram felfuttatásának köszönhető, hiszen sikerült kiküszöbölni az egyik legnagyobb hátrányukat, a magas fenntartási költséget. Az energetikai korszerűsítés keretében a fűtőberendezések szabályozhatóak lettek, és az egyéni mérés is lehetségessé vált. A nyílászárók cseréje, és a homlokzati hőszigetelés is sokkal energiahatékonyabbá és olcsóbbá tette a lakásfenntartást. A felújítási program több mint 350 000 lakást érintett, ez nagyjából egymillió embernek jelent komoly rezsicsökkenést.
- Mára a legnépszerűtlenebb fűtési megoldásokká a héra és a gázkonvektor váltak. A panelprogram hatására a panellakások és a távfűtés megkopott presztízse is helyreállt, olyannyira, hogy a piac új slágereinek számítanak – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
- Jelenleg is zajlik több olyan nagyszabású iroda- és lakóingatlan-fejlesztés az országban, ahol a tervezők a kedvező adottságai miatt a távfűtéses megoldást választották. Kis karbantartási költsége és kényelme miatt egyre vonzóbb az otthont keresőknek és a befektetőknek is - tette hozzá a szakember.
