Leginkább vállalatok közép-és felsővezetőire, magánvállalkozások irányítóira jellemző, hogy nagy egyéni felelősséggel járó döntéseket kell meghozniuk, állandóan időnyomás alatt kell dolgozniuk és ráadásul sok munkatárs kenyérkeresete függ a döntések sikerétől. Ezek az emberek állandó feszültségben élnek, munkájuk velejárója a stressz.

A menedzserbetegség nem egyetlen betegséget takar, hanem különböző tünetek formájában jelentkezik. "Az első fázisban funkcionális zavarok léphetnek fel, például alvászavar, étkezési problémák, testsúly-ingadozás, magas vérnyomás. A második szakaszban már szervi elváltozást diagnosztizálnak", foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat Kiss István tanácsadó szakpszichológus, életvezetési tanácsadó.

A fokozott munkahelyi stressznek kitett döntéshozók kialakuló betegségei két nagy csoportra oszthatók, a vegetatív idegrendszer szimpatikus, teljesítményfokozó vagy paraszimpatikus, a raktározást szolgáló funkcióinak túlműködése következtében.

"Az állandó rohanásban élő, az egész világot legyőzni akaró, versengő munkatárs infarktusveszélynek van kitéve, míg a befelé forduló, a feszültséget önmagába fojtó vezető, dolgozó, legnagyobb eséllyel  emésztőrendszeri fekélyt kaphat" elemzi Kiss István a lehetséges következményeket. Emellett még számos más szervi baj lehet a végeredmény: cukorbetegség, légzőszervi problémák, pánikbetegség, szexuális funkciózavarok.

A stressz ugyanakkor nem feltétlenül káros. Bizonyos esetben a munka hatékonyságának növeléséhez kell. "Az eustressz mozgósít, feldob, jobb teljesítményre sarkall, míg a distressz inkább nehézzé teszi a munkát", vélekedik Kiss István.

A külső események nem közvetlenül okoznak stresszt, csupán az egyén értelmezése útján válnak azzá. Ha például egy döntési helyzetet valaki veszélyhelyzetnek értékel, akkor stresszt vált ki az emberből, ha nem lát benne kockázatot, akkor nem okoz feszültséget.