Európa legnagyobb bölényállománya, farkasok, hiúzok és hatalmas mennyiségű holtfa – többek között ez jellemzi a kontinens egyik legnagyobb őserdejét, a Białowieża-erdőt. Lengyelország korábbi környezetvédelmi minisztere, Jan Szyszko 2016-ban jóváhagyta az ipari mértékű fakitermelés engedélyezését a területen, és háromszorosára emelte a kivágások megengedett mértékét. Ezt követően lengyel és nemzetközi természetvédelmi szervezetek, köztük a WWF is tiltakozott az Európai Bizottságnál a kontinens egyik utolsó őserdejében indított fakitermelés ellen. Az Európai Unió Bírósága tavaly év végén azonnali fakitermelési tilalmat írt elő az erdőben mindaddig, amíg a végső döntést meg nem hozzák. A döntés pedig most megszületett, amellyel megerősítették korábbi álláspontjukat: uniós jogot sért, és illegális volt az intenzív fakitermelés a Białowieża-erdőben.
- A mai nap egyértelmű győzelem kontinensünk vadvilága számára. Ugyanis sem a természetet, sem az Európai Unió törvényeit nem lehet figyelmen kívül hagyni - mondta Andreas Baumueller a WWF Európai Irodájának szakértője. - Ennek értelmében a lengyel környezetvédelmi miniszter, Henryk Kowalczyk köteles visszavonni azokat a döntéseket, amelyek teret adtak az intenzív fakitermelésnek a területen. A miniszter feladata megóvni a Białowieża élővilágát a jövő generációi számára. -
A Białowieża Európa utolsó, nagy kiterjedésű síkvidéki őserdeje a mérsékelt övben. A lengyel-fehérorosz határon elterülő erdőség Lengyelországban 63 000 hektárt ölel fel, amely az európai Natura 2000 hálózat része, valamint az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az erdő biológiai sokfélesége, valamint az élővilág számára nélkülözhetetlen holt faanyag magas aránya különösen értékes területté teszik.
Ott él Európa legnagyobb bölényállománya: a faj egyik utolsó szabadon élő egyedét 1921-ben ejtették el, visszatelepítését komoly erőfeszítésekkel valósították meg. Ezen kívül az erdő olyan ikonikus állatoknak nyújt otthont, mint a hiúzok és a farkasok.
- Ez az uniós döntés mindannyiunk számára megóvja ezt a hatalmas természeti értéket – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. – Sajnos hazánkban nem maradtak nagy kiterjedésű őserdők, de a százhúsz évnél korosabb erdők aránya is alig éri el a két százalékot. Ha nem vagyunk képesek megóvni az öreg erdőket – különösen a védett területeken –, az értékes élőviláguknak is előbb-utóbb búcsút inthetünk – tette hozzá a szakember.
Az Európai Unió Bíróságának határozata egyértelmű jelzés a döntéshozóknak, hogy a világörökségi területek rombolása, a nem fenntartható tevékenységek elfogadhatatlanok mind az emberek, mind a szervezetek és intézmények, mind a bolygó számára.
