Tagadhatatlan viszont, hogy az öröklött (genetikus) hajlamnak szerepe lehet a betegség kialakulásában. A hajlam azonban nem végzetszerű!
A rákról azonban csak annyit tudunk biztosan, hogy nem egyetlen ok következtében alakul ki, több tényező együttes hatásának következménye.
Az élő szervezet állandóan megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Leggyorsabban a vérképző rendszer sejtjei alakulnak újra. Naponta sejtek százezrei pusztulnak el és képződnek. Az emberi szervezet több billió sejtből épül fel, nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt is képződik. Az emberi szervezet hihetetlenül kicsiny hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak hibázik. Normál állapotban az immunrendszer a tumoros sejteket felismeri és elpusztítja.
Mi van, ha nem?
A rosszindulatú daganat lényege, hogy sejtburjánzás, neoplazma jön létre. Ez olyan szövetszaporulat, amely nem követi az egészséges szervezet sejtjeinek növekedését és szaporodási szabályait. Így kóros sejthalmaz jön létre, amely bizonyos nagyság elérése után kifekélyesedik és szétesik. A daganat a szervezet maradandóan megváltozott sejtjeiből felépülő kóros szövetburjánzás, amelynek növekedése a kiváltó ok megszűnése után is, állandóan, a gazdaszervezet haláláig folytatódik. A tudomány mai állása szerint ennek feltehetően egy információzavar az oka: az immunrendszer nem tudja felismerni a kóros sejteket, és ezért nem tud ellene védekezni.
Mi lehet az ok?
A daganat kialakulásában fontos szerepet játszik a szervezet ellenálló-képességének csökkenése, a különböző vegyi és fizikai ártalmak, amelyeket a kemikáliák túlzott használata okoz, de jelentősek bizonyos lelki tényezők is.
Összesen ennyit tudunk meg biztosan. Ha megbetegszünk, érteni szeretnénk, de azt mondják nincs két egyforma eset!?
