Ha valaki egy hosszú távú repülőúton nem szeret a középső ülésen ülni, az még nem jelenti, hogy fóbiás, hacsak mindeközben nem gyorsul fel a pulzusa, nem kezd el kapkodni a levegő után, nincs halálfélelme stb.
Ugyanakkor persze nem egyszerű elkülöníteni a viszolygást vagy "nemszeretem" érzést a fóbiától, amit csak még nehezebbé tesz, hogy bizonyos körülmények közt a félelmek teljesen helyénvalóak, és egyáltalán nem rendkívüliek vagy betegesek.
A fóbia bizonyos tárgyak, helyek vagy helyzetek kiváltotta, szinte érthetetlen mértékű félelem. A szorongó személy az érzéseit áthelyezi egy olyan tárgyra, amit el tud kerülni. (Pl. arachnophobia, ahol az illető a póktól retteg, de nyilvánvalóan nem egy pók okozott számára lelki megrázkódtatást - a pók elől viszont el tud menekülni.)
A félelmet vagy fóbiát kiváltó dologgal való találkozáskor a betegek általában a következő tüneteket észlelik: izzadás, reszketés, nehézlégzés, a szívverés és a pulzus felgyorsulása, szorongás, menekülési vágy, halálfélelem.
Ha a félelmet kiváltó dolog vagy esemény éppen nincs jelen, a beteg akkor sincs igazán jól, hisz folyamatosan attól retteg, hogy mikor jön a következő roham, illetve azzal foglalkozik, hogy hogyan tudná elkerülni a számára "veszélyes" helyzeteket.
