Az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége hóvirág. 20 fajuk él, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él, és októberben virágzik.
Magyarországon négy fajjal találkozhatunk.
A kikeleti hóvirág 2005 augusztusában, az uniós jogszabályváltozásoknak köszönhetően lett védett növény Magyarországon is, mivel akkor a növényfajt az Európai Közösség egész területén védetté nyilvánították. Természetvédelmi eszmei értéke 10 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik. Azóta nőnapra másféle virággal kell készülnie a férfiaknak!
A hóvirágok élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. Földalatti raktározó szervük az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két hosszúkás levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három nagy, hófehér külső szirom, és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat vagy rajzolatokat viselnek.
A nagy hóvirágállományokban azonban gyakran előfordulnak az adott faj alaptípusától eltérő példányok.
A virág felépítésében többféle változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú is. Vagy ellenkezőleg: kettőnél több lepelkör alakul ki. A virág színében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések: a zöld virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak is. A foltok rajzolatai változhatnak: a gyakori fordított „U” helyett lehet „X”, vagy téglalap, keskeny sáv, vagy csak 1-2 pont is.
(Forrás: wikimedia, edenkert.hu)
