1. Ha a felmenők is szenvedtek a visszér-betegségtől, nagyobb a kialakulás esélye?
Sajnos igen, a betegségre való hajlam örökölhető. Ugyanakkor a felelősséget nem lehet áthárítani, a mozgásszegény életmód és a súlyfelesleg éppúgy elősegítik a visszeresség kialakulását, mint az álló foglalkozás. A visszér-betegség oka, a visszerekben megnövekedett nyomás, ami főként a gravitációból ered, és tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a visszerekben állandó pangáshoz, majd az erek kitágulásához vezet. A lábak felpolcolása csökkenti a visszerekben levő nyomást és az esetleges pangást.
2. Csak a megvastagodott, kék erek jelezhetik a betegséget?
A visszerességet el kell különítenünk a vénás elégtelenségtől. Ez utóbbi tünetei az estére kialakuló nehézlábérzés, lábdagadás, lábfeszülés, éjszaka jelentkező lábgörcsök. Mindez fennállhat minimális látható vénatágulat esetén is, ez esetben a mélyebben fekvő, nem látható vénák károsodtak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyfokú visszeresség hiánya miatt, sokan nem gondolnak arra, hogy problémájukat a vénák elégtelensége okozza. Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósul, vagy már szövődmények kezdenek kialakulni a bőrön, így például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintatúvá válik. A korai kezeléssel a szövődmények, köztük a vénás lábszárfekély megjelenése, megelőzhetőek.
3. Miért romlik nyáron a betegek állapota?
A visszerek állapota a kánikulában azért romlik, mert a melegben az erek kitágulnak, lassul a vérkeringés, fokozódik a pangás és emiatt rosszabbodnak a panaszok. Éppen ezért nyáron a kezelés, sok esetben a kompressziós zokni viselése fontossá válhat akár kezdeti stádiumban is. Ilyenkor érdemes angiológus tanácsát kérni az esetleges teendőkről.
4. Milyen életmódtanácsokat érdemes betartani ilyenkor?
- Segíthet, ha naponta akár többször váltózuhanyt alkalmazunk, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. A változó hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, majd összehúzódnak, ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő is egyben. Ezzel párhuzamosan érdemes kerülni az ücsörgést a meleg vízzel telt kádban vagy medencében, hiszen ez még inkább kitágítja a vénákat.
- Kerüljük a túl magas sarkú cipőket, ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. A túl magas sarok viselése esetén ugyanis másként feszül a lábszárizomzat, és kiiktatódik az izompumpa, ami a vér visszaáramoltatását szolgálná.
- Ha lehet, kerüljük a hosszú ideig történő álldogálást, illetve ha muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábujjakat, a lábszárat, és szabadidőnkben sétáljunk, biciklizzünk, ússzunk. Kifejezett panaszok esetén napközben ajánlatos lehet a kompressziós harisnya viselése, esténként jól eshet, ha felpolcoljuk a lábunkat.
- Túlsúly esetén, hosszútávon ajánlatos a kilókat fokozatosan csökkenteni elsősorban mozgással illetve az étrend átalakításával, hogy minél kevesebb súlyt kelljen a lábaknak cipelnie.
- A kiegyensúlyozott, vitamin- és rostdús táplálkozás nemcsak az erek épségének megőrzésében, hanem a szervezet egészére kedvező hatással van. Enyhe vízhajtó hatású az őszibarack, a zeller, jó hatású az erek rugalmasságára a megnövelt C-vitamin bevitel, például csipkebogyó tea formájában.
5. Értorna naponta
A visszértorna célja, hogy a speciális gyakorlatsorok elősegítsék a vénák kiürülését.
- Mind a mély-mind a felszíni vénás keringését segíti, ha hanyatt fekve felemeljük a lábukat, és először combból körözünk kifelé-befelé, majd bokából tesszük ugyanezt.
- Szintén hatékony a hanyatt fekve biciklizés, illetve ha behajlított térdek mellett a lábfejekkel mindkét irányban köröző mozgást végzünk.
- Megpróbálhatjuk, hogy hanyatt fekve a jobb lábat nyújtva felemeljük, a bal karral és a fejünkkel a lábujjak felé nyújtózunk, majd a lábukat lerakjuk és visszafekszünk. Mindkét oldalra ismételjük a gyakorlatot ötször.
www.oxygenmedical.hu
