A szója számos értékes tápanyag forrása
Megtalálható benne rengeteg ásványi anyag (kalcium, magnézium, kálium, foszfor, vas és cink). Sok vitamin értékes forrása, gazdag B-vitaminokban, megtalálható benne az összes E-vitamin, jó K2 vitamin forrás. Magas fehérjetartalma miatt a szénhidrátszegény diéták része, mint általában a hüvelyesek is. Magas linolsav és linolénsav tartalma értékes zsírforrássá teszi, és jó hatással van a vér koleszterin szintjére. Emellett olaja kis mennyiségben omega 3 zsírsavakat is tartalmaz.
Negatívumként említhető, hogy olyan anyagokat (fitátokat) is tartalmaz, melyek más (nem csak a szójából származó) tápanyagok felszívódását gátolják, ezek az “antitápanyagok”, valamint vannak benne emésztő enzimek hatását gátló összetevők is. Egyes hatóanyagai negatív hatással vannak a pajzsmirigy működésre, így ezeket goitrogéneknek (golyvát okozó) nevezzük. Ez a hatás külön érthető, ha az előbbiekhez kapcsolódva megjegyzem, hogy például a jód felszívódását is gátolja.
A szójában található hemagglutinin a vér úgynevezett összecsapzódását okozhatja, bár így ez az összetevő komoly emésztési zavar nélkül nem szívódik fel. Ez inkább egy laboratóriumi érdekesség, soha nem bizonyították a szója trombózist okozó hatását.
A szója a kukorica mögött a második helyen áll a génmódosított élelmiszerek között. Ennek hosszú távú hatását egyelőre nem lehet megítélni.
A szójafogyasztással kapcsolatos megfigyelések ellentmondanak egyes tényeknek:
Például a kalciumfelszívódást gátolja, mégsem okoz csontritkulást.
A benne található fitoösztrogének pedig nem növelik az ösztrogén érzékeny tumorok méretét vagy súlyosságát.
A szója Európában és Ázsiában
Az európai, amerikai és ázsiai szójafogyasztással kapcsolatos vizsgálatok szintén ellentmondásosak. A nyugati társadalmakban ugyanis nem bizonyították az Ázsiában megfigyelt pozitív hatásokat.
A fő különbség, hogy Ázsiában javarészt fermentált (erjesztett) formában fogyasztják a szóját. Az ázsiai tofu egész más módon készül, mint az, amit a boltban megveszünk. Ázsiában - noha a tejtermék fogyasztása nem jellemző, mivel 90%-ban laktózérzékenyek - a csontritkulás szinte nem ismert jelenség, ellentétben a szója alapvető élelmiszer fermentált formában. A szójaizoflavonok átlagos bevitele húsz-harmincszorosa az európai átlagfogyasztóhoz képest.
A szójaizoflavonok egy része fitoösztrogénként ismert. A fitoösztrogének képesek az ösztrogénreceptorokhoz kötődni, de hatásuk nagyságrendekkel kisebb, mint a valódi ösztogéné. Ellenben átprogramozzák a sejtek ösztrogénérzékelését és így nem növeli, hanem ellenkezőleg csökkentik a sejtburjánzás folyamatát. Nem véletlen, hogy Ázsiában sokkal kisebb a hormonérzékeny tumorok előfordulási aránya.
Szója az alternatív gyógyászatban
A fermentált szóját egyébként alkalmazzák az alternatív gyógyászatban is, mivel a tumorgyógyászat hatékony kiegészítője, akár kemoterápia alkalmazása mellett is, de nélküle is. Egyes sejtvonalak esetén a kemoterápia hatékonyságát akár 8-szorosára fokozza. A kemoterápia mellékhatásait azonban minimálisra képes csökkenteni.
A fermentált élelmiszerekre egyébként általában is jellemző, hogy sokkal könnyebben hasznosítható formában található meg bennük a legtöbb vitamin és tápanyag. Az erjesztést végző gombák és baktériumok ugyanis olyan kötésbe viszik ezeket az összetevőket, ami segíti a bélrendszerből történő felszívódásukat.
Tehát a szója egészséges, csak a megfelelő formáját kell választani. Ne együk húspótlóként, de ne féljünk a tiszta forrású fermentált változatoktól! Nálunk legegyszerűbben a szójaszósz érhető el. Nézzük meg azonban, hogy tiszta szójaszószt vegyünk, ne olyat, aminek nagy része cukor meg víz. A címkét meg kell nézni, és érdemes ázsiai vagy japán boltban vásárolni.
(Forrás: vitaminsziget.com)
