A Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatás szerint a magyarok költései nem csupán két csúcsidőszakra - nyaralás és karácsonyi ajándékozás - koncentrálódnak, hanem több hullámra oszlanak el éves szinten. Kiderült az is, hogyan éljük meg a költekezést lelkileg, vagyis mit tekintünk jól elköltött pénznek, milyen kiadásoknál jellemző, hogy túlköltekezünk és ezekből miket bánunk meg utólag.
Költekezési csúcsidőszakok
Felmértük, hogy idén milyen kiadásokkal terveznek a magyar családok. Legtöbbeket a nyaralási költségek (28%) érintenek, ezt az iskolakezdés (17%), a lakásfelújítás (17%), majd a ruházati cikkek, kiegészítők vásárlása (13%) követi a sorban, és számottevőek az egészségügyi kiadások (8%) mellett a műszaki cikkekre (8%) és szórakozásra (6%) fordított anyagiak is. Meglepő lehet, de a magyarok nagyobb összegű növekedésről számolnak be a nyári, mint a karácsonyi kiadások esetén. A magyarázat emögött az lehet, hogy ugyan a karácsonyi kiadások jóval többünket érintenek, mégis utazni a magasabb jövedelemmel rendelkező réteg tud, ahol jellemzően nagyobb összegek kerülnek elköltésre.
Amire a legszívesebben költünk
A nyaralás (88%) az a kiadás, amire a legnagyobb megelégedéssel tekintünk, ha pénzköltésről van szó. Ezt követi a szórakozásra (75%), gyerekek táboroztatására (71%), ruházati cikkekre (70%), lakásfelújításra (69%) fordított pénz. Mindezek azt mutatják alapvetően élményekre és maradandó dolgokra szeretünk költeni. Fesztiválra, esküvői ajándékra/részvételre (50%) ehhez képest jóval kevésbé költünk szívesen, ráadásul utólag gyakran megbánjuk. Lakásfelújítás (46%) és nyaralás (38%) esetén fordul elő a leggyakrabban, hogy túlszaladnak a családok az eltervezett költségvetésen. Ugyanakkor ezek azok a kiadások, amelyeket a legkevésbé bánnak utólag.
Ugyan a nyaralási szezon zárul, de a pénztárcánk nem
A 18-69 éves lakosságra igaz, hogy a a júliusi-augusztusi (17-22 %) és a decemberi-januári (47 %) hónapokban többet költ a megszokottnál. Azonban a kutatás friss adatai arról is beszámolnak, hogy egy év alatt kettőnél többször kell nagyobbra nyitnunk a pénztárcánk. Jelentősnek számít az év eleji fűtési (január-február) és a tavaszi lakásfelújítási szezon (március-május) is, előbbinél 12 %-kal, utóbbinál 14 %-kal költünk többet a havi jövedelmünkhöz képest.
A szeptemberi iskolakezdési időszak pedig főképp a gyerekes családok számára jelent megterhelést, amikoris átlagosan havi 30 000 forinttal költenek többet. A nyári kiadásokat a döntő többség saját jövedelemből (66%), illetve spórolt pénzből fedezi (58%). A megtakarítások inkább a lakásfelújítás és nyaralás esetében jellemzőek, itt a többség már legalább fél évvel korábban elkezdi a spórolást. 5-ből 1 esetben fordul elő, hogy a családok pénzt kapnak ajándékba – feltehetően a nagyszülők iskolakezdési támogatása, vagy a ballagásra kapott összegek jelenhetnek meg itt.
Túlköltekezés: mit tegyünk, ha már megtörtént?
A legtöbben megtapasztaljuk az évről-évre hasonló időszakokban ismétlődő kiugró költéseket és elkezdünk számolni azzal, hogy ilyenkor többet kell elköltsünk a megszokottnál. Viszont előfordulhat olyan eset, amikor nem jól becsüljük meg a kiadásokat és túlszaladunk a költségvetésen. Ha ez megtörténik, érdemes megtalálni a számunkra legmegfelelőbb fedezeti formát, ami akár lehet külső anyagi segítség igénybevétele, korábban félretett megtakarítás, pénzügyi tartalék vagy pénzintézettől felvehető hitel is. Érdemes eszközként, lehetőségként tekinteni ezekre a megoldásokra, amelyek segítenek a családi kasszát egyensúlyba hozni egy-egy anyagilag megterhelőbb időszak előtt vagy után.
Korábbi Hitel Monitor kutatásainkat megvizsgálva arra derült fény, hogy nagyobb összegű költéseket, mint például a kerékpárvásárlást a megkérdezettek héttizede önerőből oldja meg, hitelt erre a célra felvenni 3 százalék tervezett (2017 április).
Ugyanezt a kérdést gépjárművásárlás esetén is megvizsgáltuk (2017 januárjában) és az autóvásárlást fontolgatók fele saját megtakarításból (is) fedezte autóját, harmaduk tervezett hitelfelvétellel, személyi kölcsönre pedig tizedük gondolt. 2016-os karácsonyi kutatási adatok szerint a vásárlást az ajándékot adók elsősorban az aktuális havi jövedelemből (63%) tervezték fedezni, 44% kifejezetten ajándékvásárlásra gyűjtött, hitelt 5% tervezett igényelni.
2016 januári kutatásunk pedig a lakást felújítók életébe engedett betekintést: hitelt a lakásfelújítók harmada (34%), személyi kölcsönt 14% tervezett igénybe venni, de még mindig sokan aktuális jövedelemből 46% és korábban erre a célra félretett pénzből 45% tervezték finanszírozni a felújítási munkákat.
