Mindenki számára ismerős tünetek közé tartozik a magas láz és a torokfájás. Ezek a tünetek gyakran igen komoly betegséget feltételeznek, amely elsősorban a légutak területét támadja meg. Az általában 3 éves kortól, gyakrabban iskolások között jelentkező fertőző betegség, a tüszős mandulagyulladás nyállal terjed, és egész évben előfordulhat, időnként halmozottan is. A betegség tüneteiről, a megelőzés és a gyógyítás eszközeiről dr. Ablonczy Mária, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Fül – Orr - Gégészeti osztályának főorvosa beszél.

A mindennapos orvosi gyakorlatban egyik leggyakoribb légúti hurut – a fájdalmas, kaparó torok, nyelési nehezítettség, a vizsgáló által látott „piros torok” - hátterében a torokgyulladás, illetve a tüszős mandulagyulladás áll. A gyulladás a torok két oldalán elhelyezkedő mandulákat érinti, amelyek a szervezetet érő fertőzések elleni védekezés egyik első szűrőállomásai. Fontos védekező feladatokat ellátó sejteket tartalmaznak, és ellenanyagokat termelnek, ezért a tüszős mandulagyulladás kezelése különösen hangsúlyos.

Az orrgaratmandula az orrüreg hátsó részében, a garat tetején helyezkedik el, közvetlenül a fülkürt nyílásai mellett. Ha mérete eléri azt a nagyságot, amely tüneteket okoz vagy krónikus gyulladás alakul ki - visszatérő középfülgyulladás, tartós halláscsökkenés, nehézlégzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás - akkor az eltávolítás az egyetlen lehetőség, amelytől tartós eredmény, gyógyulás várható.

„A tüszős mandulagyulladás lehet virális, bakteriális, gombás eredetű. Az esetek kb. 70%-ban a fertőzést több fajta vírus, és csupán 30%-ában Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozza. A streptococcus okozta tüszős mandulagyulladás felismerése döntő fontosságú a kezelés szempontjából, ezért gyanú esetén szükséges a torokváladék leoltása vagy a gyorsteszt elvégzése.” – mondta dr. Ablonczy Mária.

Milyen tünetek észlelhetők a tüszős mandulagyulladásnál?
A kicsiknél elsősorban hirtelen kezdődő magas láz, fej-, has-, torokfájdalom jelentkezik, majd nyelési nehézség is. A gyerekek erős fájdalomra is panaszkodhatnak, ezek különösen az áll alatti, illetve nyaki nyirokcsomókat érintik, amelyek ekkor megduzzadnak, és tapintáskor, nyeléskor érzékennyé válnak.
Szövődményként előfordul mandula mögötti, körüli tályog, középfülgyulladás, valamint úgynevezett „második betegség”: reumás láz, szívizomgyulladás, vesegyulladás, bőrbetegségek is.

A gyulladás kezelése
A kezelőorvos által előírt antibiotikum, elsőként választandó szer a penicillin.
A krónikusan gyulladt, gócos garatmandulákat el kell távolítani, különösen, ha két éven át évente négyszer, vagy annál is többször ismétlődő heveny, bakteriális, tüszős mandulagyulladása van a gyermeknek. Három éves kor előtt csak kivételes esetekben - lázgörcs, tályog, szepszis, reumás láz stb. - javasolt elvégezni a mandulaműtétet.

„Az átlagosnál nagyobb méret is indokolhatja az eltávolítást, ha légzési, nyelési nehézséget okoz, vagy ha horkolással, alvási zavarokkal hozható összefüggésbe. Mandula körüli tályog esetében a műtét abszolút indokolt, amely elvégezhető egyszerre a tályog megnyitásával, a megnyitás utáni napon, vagy később, általában hat hét múlva. Különösen indokolttá teszi a műtétet visszatérő és/vagy és hörghurut.” – tette hozzá dr. Ablonczy Mária.

A mandulaműtét (orr- és garatmandula) szövődményei:
Kialakulhat utóvérzés az orrból, torokból, garatból, amely bekövetkezhet a műtét utáni 24 órán belül vagy a seben kialakult lepedék leválása kapcsán általában a 7–10. napon. Valamint előfordulhat sebfertőzés, vagy a seb körüli lágyabb részek gyulladása, elhúzódó lázas állapot, félrenyelés, nyelvcsap és a lágy szájpad sérülése, elhúzódó idegentest-érzés.

Fontos tudni!
A műtét után 10-14 napig legyen otthon a kicsi, lehetőleg minél nyugodtabb körülmények között. Folyékony, pépes, nem túl meleg, fűszermentes ételeket fogyasszon, az orvos által előírt fájdalomcsillapítók mellett. A hideg ital, étel (pl. fagylalt) pedig érösszehúzó, fájdalomcsillapító hatása miatt ajánlott.

Megelőzés (vagy profilaxis)
Ahhoz, hogy megelőzzük a mandulák, középfül, arcüreg krónikus gyulladásait, keresnünk kell ezen betegségek kialakulásának lehetséges okait, melyek között az esetek többségében reflux betegséget találunk. Ennek diagnosztizálására világszerte az úgynevezett kétcsatornás, 24 órás pH-monitorozás elvégzése szükséges. A monitorozást egy szondával végzik, amelynek során a beteg nyelőcsövében egész nap mérik a PH-értéket, így tudják kiszűrni a refluxos reakciókat. Amennyiben a vizsgálat bizonyítja a reflux betegséget, megfelelő kezeléssel a fent említett visszatérő fül-orr-gégészeti kórképek krónikussá válása megelőzhető.