Miért horkolunk?

A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, ez eredményezi a horkoló hangot. Ez pedig nem csak a hálótárs számára kellemetlen, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota (ún. mikroébredés) révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, elegendő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred.

Kép: Pixabay

A légzéskimaradás következményei súlyosak lehetnek

Nem kell közvetlen életveszéllyel számolnunk, ha éjszakai légzéskimaradással (apnoéval) küszködünk, de hosszútávon súlyos következményekkel nézhetünk szembe. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust.

A légzéskimaradásokkal küszködő beteg tulajdonképpen fuldoklások sorozatán esik át minden éjszaka, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára. A stressz pedig hosszú távon számtalan betegség kockázati tényezője, mint pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szívinfarktus vagy stroke (szélütés). Egy amerikai tanulmány szerint az apnoéban szenvedőknél az infarktus kockázata negyvenszer nagyobb, mint az egészséges embereknél. De nem is kell ilyen messze menni ahhoz, hogy belássuk, az ilyen módon zavart éjjeli alvás milyen nappali hatásokat eredményezhet. A fő hatások:

• fizikai és szellemi fáradtság,
• napközbeni álmosság, aluszékonyság,
• nehéz ébredés, fáradtság,
• koncentrációs zavar, figyelmetlenség,
• magasabb vérnyomás,
• szívritmus zavar,
• csökkenő szexuális vágy,
• pszichés problémák.

Ráadásul a horkolás azokat is zavarja, akik hallják, az ő esetükben szintén problémákat okozhat az így kialakuló alváshiány.

Betéttől a műtétig

A szakértő éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudja felállítani a diagnózist, meghatározni a légzészavar súlyosságát és ennek alapján terápiát javasolni. Mivel a felső légutak szabad átjárhatósága lényeges szempont, a kivizsgálás elengedhetetlen része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Amennyiben itt valamilyen anatómiatat rendellenességre derül fény, szóba jön ennek akár műtéti megoldása is (például orrsövényferdülés műtéte, orrpolipok eltávolítása, garatplasztika).

• A jó eredmény érdekében szükség lehet életmódváltásra is: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz. Súlyos esetben szüksége lehet, a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot – ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – A jó hír, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul – az érintettnél és a horkolásnak kitett családtagoknál is.