Egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint 1997 óta töretlenül növekszik a müzlik és gabonapelyhek, valamit az ezekből készült szeletes rágcsálnivalók kedveltsége. Azonban a férfiaknak csak 20, s a nőknek is csak 30%-a fogyaszt ilyen termékeket rendszeresen. Ha ehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy egy két évvel ezelőtti felmérés szerint csökken a reggelizők aránya, s az akkori adatok szerint a lakosság alig fele kezdi a napot valamilyen étkezéssel, akkor bizony érdemes elgondolkodni azon, valóban egészségesen táplálkozunk-e.

Kétségtelenül az egészséges táplálkozásnak számos szempontja és összetevője van, s két adatból következtetni talán merészségnek tűnik. Ám a súlyproblémákkal küzdők, a szív- és érrendszeri betegségekben, valamint a rákban szenvedők számának növekedése mégiscsak alátámasztja ezt a megállapítást.

De miért is fontos a reggeli?

Közismert, tán már közhelynek tűnő mondás: "Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, s vacsorázz, mint egy koldus!" A szlogen mögött azonban komoly élettani folyamatok tényei vannak.

Az alvás állapotában pihen a szervezet, felkeléskor azonban beindulnak a folyamatok. Az előző napon magunkhoz vett táplálékot feldolgozta a szervezet, így új energiaforrásokra, vitaminokra, ásványi anyagokra van szüksége. Még ha nincs is semmi a gyomorban, beindul az emésztőrendszer a maga teljes bonyolultságában. S ha nem talál valamit feldolgozni, elkezdi lebontani a tartalékokat. Ám nem csupán az elraktározott zsírokat - ami ugye egy fogyókúránál nem baj - hanem más fontos anyagokat is. A táplálkozás szerepe a szellemi teljesítőképességben közismert. Ám ha üres gyomorral kezdjük a napot, agyunk működése sem indul be, sőt!

Az étel hiányában felgyűlő gyomorsav pedig, önmagában is szép lassan károsítja a gyomrot és a beleket.

Reggelizni tehát mindenki kellene, aki egészséges szeretne maradni.

A rohanó világban azonban éppen a reggel a legrumlisabb az emberek életében. Kinek van ideje kenyeret vágni, felvágottat elővenni, netán tojást sütni, stb.? (Hogy valóban királyi reggelit fogyasszon.) Valóban keveseknek. A semmi és a királyi között azonban van átmenet!

Müzlit reggelire!

S itt lép(het)nek a képbe a müzlik és a gabonapelyhek. Számtalan változatban kaphatók, s igazán nem kell "elkészíteni" semmit. Egy kis tálba belezúdítjuk, tejet, vagy gyümölcs joghurtot teszünk rá, s máris kész egy tápláló - igaz nem túl kalóriadús (fogyókúrások figyelem!) - reggeli.

Az egyszerűség mellett a tápérték is a müzlik javára szól a reggelizésben.

A teljes kiőrlésű gabonákból (azaz, amelyek nem csupán a lisztes, hanem a csírás és korpás összetevőket is tartalmazzák) készült gabonapelyhek, illetve az egész magokat tartalmazó müzlik sokkal több B és E vitamint, ásványi anyagot, fehérjét és rostot tartalmaznak, mint a hagyományos lisztből készült termékek.

Miért előnyei vannak a teljes kiőrlésű gabonának szervezetünk számára?

1.) Csökkenhet az elhízás veszélye, hiszen a nagyobb rosttartalom miatt kevesebbel is jól lakhatunk. Ráadásul gélképző tulajdonsága miatt teltség érzetet kelt a gyomorban.

2.) Akár 20-25%-kal is csökkenhet a cukorbetegség kockázata, mert a táplálékkal bevitt cukor egyrészét megköti.

3.) Mivel megköti a bevitt koleszterin egy részét is, csökkenhet a vér koleszterin szintje, s így a szív- és érrendszeri betegségek veszélye.

4.) A bélrendszerben keletkező rákos megbetegedések kockázata a kutatások szerint mintegy 40%-kal kisebb azoknál, akik rendszeresen fogyasztanak cereáliákat, illetve teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket.