A tárlat a szerelem, párválasztás, házasság és az erotika kérdéskörét járja körül a hagyományos magyar kultúrában a 19. század végétől napjainkig. A múltban és a jelenben is bemutatja azokat a szerelemmel és szexualitással kapcsolatos jelenségeket, amelyek a közgondolkodásban jelen voltak és vannak, de azokat is megmutatja, amelyekre kevesebb nyilvánosság esik. Fotográfiák, tárgyak, viseletek idézik meg az esküvőhöz, az élet ezen életszakaszához és fordulópontjához kapcsolódó szokásokat, de felvillantja a kiállítás az individualizálódás és a tömegkultúra hatását a mai magyar társadalomra is.
Az elmúlt évtizedekben megváltoztak az ismerkedés és párválasztás feltételei. A szórakozóhelyek, koncertek, diszkók, fesztiválok mellett manapság már nemcsak személyesen, hanem virtuálisan is lehet ismerkedni. A lehetőségek ellenére a 2016-os ifjúságkutatás szerint a magyar fiatalok 40 %-a nem jár olyan helyekre, ahol megismerkedhetne jövendőbelijével. Nehezen köteleződnek el - pedig a szerelemnek világszerte nagy kultusza és külön ünnepnapja van már, február 14-én. Magas az élettársi kapcsolatban élők és az elváltak aránya.
A magyar paraszti kultúrában mindenki arra törekedett, hogy a fiatalság istenfélő, szerény, szorgos, jó erkölcsű legyen, távol tartsa magát a földi hiúságoktól, a hivalkodó öltözködéstől és a korai szexuális kapcsolattól. A mindennapi életet és szokásokat azonban átszőtték a szerelemre, szexualitásra történő utalások.
Már a gyerekdalokban előfordultak erotikus szimbólumok, de erotikus jeleneteket faragtak a szerelmi ajándékokra is. A szerelmi szimbólumnak számító tulipán, szív, madárpár mellett a pajzánabb, szexualitásra utaló szilvamag és kígyó motívumok is megjelennek a kiállításon bemutatott guzsalytalpakon és kelengyés ládán. Az átvitt díszítések mellett pedig naturalisztikus ábrázolásokkal találkozunk tükrökön, sótartókon és cserépedényeken.
Egyes vidékeken a paraszti társadalmon belül létezett a próbaházasság fogalma, ami a törvényes házasságkötés előtti szexuális viszonyt jelentette és a pár szétválása esetén nem vetett rossz fényt a felekre. A házasságon belül viszont a hűtlenség volt a legsúlyosabb vétek. A 19. század elején még nyilvános megszégyenítésben részesültek azok, akik félreléptek. Kettős erkölcs volt érvényben, ahol az asszony vétkeit súlyosabban ítélték meg. A 20. század második felére a lakosság 8 %-a volt elvált. A család egyre inkább megszűnt gazdasági egység lenni, változtak a női szerepek, a férj és feleség kapcsolatai.
A nagyszabású és látványos kiállításon 600 négyzetméternyi területen 220 tárgy, fotográfiák és nyomatok várják az érdeklődőket. A kiállítás a varsói Néprajzi Múzeumban augusztus 31-ig tekinthető meg. HF, a kiállításon megjelenő chat-szótár szerint Have Fun, azaz érezd jól magad - a kiállításon! A kiállítás a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad egyik záróeseménye.
