Amikor tegnap vezércikkemet fogalmaztam, elsősorban azokhoz szóltam, akik fizikailag egészségesek, tudnak járni, tudnának lépni. S miközben írtam, eszembe jutott valaki, aki járni is alig tudott, mégis mindig tovább lépett - amíg csak élt. Mindössze 25 évet.

Amikor megismertem Zsuzsit 22 éves volt, furán imbolyogva lépkedett, mint aki "tojásokon jár". Ösztönösen odaugrottam, hogy segítsek neki lejönni azon a pár lépcsőfokon, ami - úgy véltem - számára akadály. Ám tiltakozón felemelte kezét, s így szólt: "Ne nyúlj hozzám, mert ha elesem, meghalok!" Látva megdöbbenésemet, így folytatta: "Csak egyedül tudom egyensúlyban tartani magam, ha elbillenek, s rosszul esem, szétroppan a gerincem." Mindezt mosolyogva, kedvesen mondta, én pedig jobban megnéztem. S felfedeztem, bizony "túlságosan karcsú".

Zsuzsi egészséges kisgyereknek született, csinos kamaszlánnyá serdült, imádott tanulni, olvasni, sportolni, utazni - beszélt is 3 nyelvet. 17 éves volt, amikor édesanyja észrevette, hogy mintha erősen vékonyodna, fogyna a lánya. Először ezt hitte bulimiás, mert rendesen evett, és megijedt, hogy titokban kihányja az ételt. De Zsuzsi jellemével ez nem is fért össze, így a mama még jobban megijedt. Vizsgálatok hosszú sora következett, s a végén kiderült hibás kromoszóma okozta izomsorvadásban szenved, mely elég gyorsan el is hatalmasodott.

Amikor megismertem gyakorlatilag szinte már csak az inak tartották a csontvázát, meg a bőre. Nem látszott rajta, mert nadrágot és ravaszul bő, hosszított váll tömített felsőket hordott.  Nem lett depressziós, nem bújt el az emberek

Az édesanyja volt az egyetlen aki segíthetett neki a járásban, mert csak ő tudta - érezte - hogyan szabad hozzányúlni, hogyan lépjen ő, amikor lánya rátámaszkodik.

Zsuzsi dolgozott is, egy telemarketinges cégnek, hiszen a gyógyszerek, amikkel megpróbálták kezelni, és a fizikoterápia sokba került.

A mama pedig részmunkaidős állást vállalt, hogy elássa lányát, és elkísérhesse mindenhová. Vidáman csacsogott a telefonban, mindenkivel pillanatok alatt megtalálta a hangot. Ő volt az egyik legsikeresebb üzletkötő. Naprakészen tájékozódott a hírekről, a divatról, a világhálón keresztül bejárta a fél világot, 3 nyelven levelezett, s arról álmodott, hogy eljut még kedvenc városaiba Rómába, Firenzébe és Velencébe, amikbe az Interneten keresztül már beleszeretett.

De 25 évesen nem a gerince roppant össze, a szíve nem bírta tovább.

Sokszor eszembe jut Zsuzsi, ha fizikailag mozgásképes, de lelkében és szellemében beszűkült emberrel találkozom.

Lovas Katalin